Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

254 Megj.: Az alig pár szavas tartalom ellenére is rekonstruálható, hogy az átírt oklevél a vasvári káptalan 1315. márc. 13-i kiadványával azonos (A. IV. 40. sz.). A szövegezés alapján a jelen kiadó is a vasvári káptalan lehet, és az átírást kérő személy talán az 1315-ben említett Endre fia András vagy Miklós. Az 1315. évi oklevél kiadása (HO. III. 63–64.) szerint a jelen töredék annak idején az 1315. évi oklevélhez volt csatolva („az okmányhoz egy másik okmány darabja van hozzá varva, melyek nagyobb része már elveszett és mely szerint a fentebbi határlevél későbben átiratott”). Mivel a jelen töredékből nem látszódik, hogy ki kérte az átírást, ezért az oklevél kiadásának felső határa csak hozzávetőlegesen mondható meg a külső jegyek (pergamen anyag és az íráskép), illetve az alapján, hogy az átírást kérő személyt szintén „Hidvégi Endre...” kezdettel írták le, csakúgy, mint az 1315. évi Hidvégi Endre fiait, ezért gyaníthatóan őróluk volt szó. A káptalan 1328-ban igen sok oklevelét megújította pecsétcsere miatt (l. Almási, Vasvár), Hidvégi Endre fia András számára két másik oklevelét is átírta 1328. ápr. 3-án és 10-én (A. XII. 156., 175. sz.), és mivel a jelen oklevél írásképe és látható keretszövegének megfogalmazása is igen nagy hasonlóságot mutat az eredetiben is fennmaradt ápr. 3-i oklevéllel, ezért a jelen kiadványt is leginkább 1328 áprilisára tehetjük. 357. (1328. jún. 24.) István Pouch-i pap (sacerdos), Borsua-i alesperes, és Csanád egri püspök általános helynökének (generalis vicarius): Péter mesternek az alhelynöke (vice gerens) tudatja, hogy a jún. 24-én (VI. f. prox. an. fe. B. ap. Petri et Pauli) előtti pénteken megjelent Lengel (dict.) János mester Cecilia asszony képviseletében az oklevéladó ügyvédvalló levelével, és azt állította, hogy az oklevéladó emberével: Mihály Ibrun-i pappal (sacerdos) megidézte Csépán fia Lőrinc Iako-i nemest, aki a rá törvényesen várakozó János előtt nem jelent meg és nem is küldött senkit. E.: DL 56 606. (Kállay cs. lt. 1300. 282.) Hártyája szakadt és hiányos, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés és zárópecsét foltja. R.: Kállay I. 176. sz. Megj.: Az oklevelet ue. kiadó 1328. júl. 8-i oklevelei (A. XII. 367–368. sz.) datálják, amik a jelen ügy folytatásai. A kelet napja a szokás szerint a megjelenésül kitűzött határnap, vagy az azt követő néhány nap, legfeljebb egy hét lehetett. 358. (1314. máj.–1328. jún.), Sáros Mikch Sarus-i comes levele Tamás fia László mesterhez. Mikor a király bizonyos, Eperies-en lévő jobbágyai számára elvittek két lovat, e lovakat a címzett Polan nevű falujában találták meg, és amikor bírói döntés értelmében a lovakat vissza akarták kapni, a falu elöljárója (villicus) semmilyen igazságot nem szolgáltatott