Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

228 Szent Margit-monostort több, mint 18 éve a hatalmukba kerítették, pedig az egyház igazi alapítója [I.] Szent László, a magyarok (Pannoniorum) királya, aki olyan adományokkal látta el, amit Szent Egyed monostora is kapott, elsősorban azt, hogy mindenkit átok (anathema) sújtson, aki a Szent Egyed-monostort, vagy az ahhoz tartozó egyházakat zaklatná. Ennek bizonyságára átírja Szent László király keltezetlen oklevelét. E.: DL 48 018. (Múz. Ta. Neuhoffer) Hártyája több helyen kopott, és nehezen, vagy egyáltalán nem olvasható, hátoldalán címzés, és kör alakú zárópecsét foltja. K.: DHA I. 304. (Valter apát levelének részlete); Reg. Arp. 32. sz. (Szent László oklevele); DHA I. 305. (Szent László oklevele) Megj.: László oklevele biztosan hamis, vélhetően éppen azért hamisították, hogy a somogyvári apát rávegye a monostor Hahót nb.-i patrónusait, hogy ne foglalják le a javait (Reg. Arp. 32. sz.; DHA I. 304–305.), tehát az átíró oklevél eredeti. Hahót nb. Hahót fiai: Arnold és Mihály (Engel, Genealógia, Hahót nem 1. tábla) utoljára 1327-ben bukkannak fel (A. XI. 294. sz.), 1331. szept. 1-jén már Mihály két fia intézkedik a Szent Margit-kolostor patronátusi kérdésében (F. VIII/3. 546–547., A. XV.-ben nem szerepel a regesztája), a levél tehát e dátum előtti. Mihályék 1293-ban már birtokügyben adják beleegyezésüket (W. X. 133.), tehát akkor már nagykorúak voltak, és apjuk nem élt. Valter nevű somogyi apátot ezen a levélen kívül nem ismerünk, ám 1309–

1316 között többször találkozunk egy ilyen nevű őrkanonokkal (A. II. 564., 864. sz.; A. III. 453. sz.; A. IV. 269. sz.), utoljára 1316. ápr. 26-án, utána eltűnik a forrásokból. Ha feltételezzük, hogy a két személy azonos, és Valter az őrkanonokságból később az apáti posztra emelkedett, akkor az oklevél 1316 áprilisa után kelt. A következő ismert apát 1323 májusában János volt, ugyanígy hívták az apátot 1327–1328 folyamán is (A. VII. 194. sz.; A. XI. 151. sz.; A. XII. 19. sz.); hogy a két személy azonos, és a köztes időben folyamatosan betöltötte volna a hivatalt, csak sejthető. 1329 júliusában és 1330 júliusában István és Mihály volt az apát (A. XIII. 403. sz.; A. XIV. 425. sz.). Ezek alapján a legvalószínűbb, hogy Valter 1316 májusa és 1323 áprilisa között töltötte be valamikor az apáti széket, így az oklevelet erre az időszakra keltezhetjük, de ha az őrkanonok nem azonos a későbbi apáttal, vagy 1323 és 1327–1328 között nem csak István töltötte be e címet, akkor más időpontok is elképzelhetők Mihály és Arnold életideje, vagyis az 1280-as évek és 1331 között. 313. (1322. jan.–1323. júl.) Pál bán Budrugh-i comes és a négy szolgabíró tudatja, hogy az előttük megjelent Beche-i [hátoldalán: Bechew-i] Imre mester kérésére a szomszédok [hátoldalán: ti. Finta, Aran, Bolar, Luka] jelenlétében megjárták a határait Zigeth és Buth [hát-