Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

318 birtokaik el vannak különítve, és bemutatott néhány oklevelet, amik a káptalan egyéb birtokai mellett Enyd és Orbow határait is tartalmazták. Erre Turuzkou-i Elleus fia István fia: Miklós mester és Gyog-i András fia: János azt felelték, hogy a káptalan tagjai a mondott birtokaik határjeleit az okleveleiknek megfelelően törvényesen bejárhatják, aminek ők nem mondanak ellent. Mivel a határjelek bejárásához és elkülönítéséhez ki kell küldeni a vajdai embert a konvent tanúságával, ezért a vajda kéri a konventet, hogy küldjék ki tanúságukat, akivel Kereskus-i Péter v. Kuty-i Mihály szentimrei (S. Emericus) officialis-ok, v. Tatee-i Márton fia: Péter v. a fivére: István v. Myhalchfolwa-i Bakou v. Chongwa-i János fia: István v. Bagou-i Myske fia: Jakab vajdai ember [1370.] márc. 27-én (oct. diei medii Quadr.) és egyéb erre alkalmas [napokon] a szomszédok, valamint Miklós és János mesterek jelenlétében Enyd és Orbou birtokokat a káptalan (képviselőjük által ott bemutatandó) okleveleinek megfelelően a régi határaik mentén járják be, és a szükséges helyeken új határjeleket emelve mások jogaitól elkülönítve hagyják ezeket a káptalannak örök birtoklásra, ha Miklós és János, avagy mások nem mondanak ellent. Az esetleges ellentmondókat (kivéve Miklós és János mestereket) idézze a káptalan ellenében máj. 1-jére (oct. Georgii) a vajda elé (ha Miklós és János mondanak ellent, őket nem kell megidézni, mivel perben lévén enélkül is meg kell akkor jelenjenek a vajda előtt), majd a káptalan máj. 1-jére tegyen jelentést a vajdának. D. in Torda predicta, 8. die congregacionis nostre prenotate, a. d. 1369. Á.: 1. Kolozsmonostori konvent, 1370. ápr. 30. Dl. 30 702. (GYKOL. Centuriae. M. 32.) 2. Á. 1. > Erdélyi kápt., 1786. Ue. jelzet alatt. 3. Á. 1. > Erdélyi kápt., 1744. Dl. 37 067. (Erdélyi kincstári lt. Fisc. 9. 40. T.) Újkori Má.-ban. Tá.: Lackfi Imre erdélyi vajda, 1372. ápr. 19. Ba. Gyulafehérvári kápt. lt. Erdélyi kápt. Oklevelek 220. 2. 19. (Beke 5. 676.) (Df. 277 397.) Eltérő névalakjai: Clusmonostura, Toruzkou, Gyogh, Chongua. Má.: Dl. 31 172. (GYKOL. Protocolla. Liber metalium 5. 9.) Á. 1. alapján, újkori. K.: Doc. Rom. Hist. C. XIII. 660–662. (Á. 1. alapján, román fordítással) és C. XIV. 173. (Tá. alapján, Tá.-ban.) R.: Erd. kápt. jegyz. 39. szám; Erdélyi Okm. IV. 782. szám. 601. 1369. nov. 11. Torda János erdélyi alvajda tudatja, hogy ura: Imre erdélyi vajda, Zonuk-i comes nov. 4-én (domin. p. OO. SS.) Tordán tartott közgyűlésén egyrészről Gerew fia: János, másrészről Ottó Clusmonostra-i apát megjelentek az alvajda előtt, és János kötelezte magát, hogy az apátnak és [annak] jobbágyainak okozott minden károkozás és kihágás kapcsán (amik miatt az apát és jobbágyai a közgyűlésen János ellen perelni akartak) az erdélyi káptalan tanúsága jelenlétében (akinek kiküldésére az alvajda jelen oklevelével kéri a káptalant) a Clus megyei szolgabírók kötelezvénylevelének megfelelően [1370.] jan. 13-án (8. die Epiph.) az apát ezen Monustur birtokán annak jobbágyainak elégtételt ad, az apátnak pedig fizet a bírói tizedrész (decima