Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)
DOCUMENTA
319 parte iudicis) nélküli 10 forintot a köztük levő perfüggés alatti költségeire, kétszeres büntetéssel, ha az időpontot elmulasztja. Ha pedig mindezt egyáltalán nem teljesítené, akkor a szolgabírók mondott oklevelében foglaltakon túl a bíró része nélküli 50 márkában marasztalják el az apát ellenében, ezenfelül az alvajda minderről János birtokaiból és birtokrészeiből az apátnak és jobbágyainak elégtételt kell adjon. D. in Torda predicta, 8. die congregacionis prenotate, a. d. 1369. Á.: 1. Erdélyi kápt., 1370. jan. 19. Dl. 26 756. (KKOL. Cista comitatuum. Kolozs A. 2.) 2. Á. 1. > Kolosmonostori konvent, 1781. Ue. jelzet alatt. Tá.: Lackfi Imre erdélyi vajda, 1372. ápr. 13. Ba. Gyulafehérvári kápt. lt. Kolozsmonostori konvent. Oklevelek. Com. Kolos. A. 1. 30. (Df. 275 191.) Eltérő névalakjai: Gereu, Monostur. K.: Doc. Rom. Hist. C. XIII. 663–664. (Á. 1. alapján, román fordítással) és C. XIV. 153. (Tá. alapján, Tá.-ban.) R.: Erdélyi Okm. IV. 783. szám. 602. [1369.] nov. 11. v. nov. 18. A Clusmonustra-i Szűz Mária-monostor konventje jelenti János erdélyi alvajdának, hogy levelének megfelelően (l. 505. szám) emberével, Imre fia: Jánossal kiküldték Imre testvér papot (presbiter), akik okt. 20-án (22. die Mychaelis) a szomszédok összehívásával Fratha birtokot az erdélyi káptalan privilegiális oklevelének megfelelően az abban foglalt határok mentén bejárták, ahol szükséges volt, a régiek mellé új határjeleket emelve, és mások birtokaitól elkülönítve minden tartozékkal Gál fia: Andrásnak, László fia: Györgynek és Beke fia: Imrének iktatták, nem lévén ellentmondó. A határok, amikkel Fratha elkülönül: nyugat felől az Arankuthege nevű nagy hegyen az Agaserdeu és Berekenyes nevű erdők felett két régi földjelet találtak, az egyiket megújították; ezen erdőkben határjelet emeltek; kelet felé egy völgyben is; Fraua nevű Berch-en 2 régi határjel (az egyiket megújították), majd újabb 2; ue. Berch-en egy Sylagtougatya nevű tó felett 2 régi határjel; ezen halászóhely völgye; a Berekenyes-ről Fratha birtokra vezető út mellett földjelet halmoztak; e halászóhely végében is; Berch-en 2 halum-nál 2 határjelet emeltek, és ott véget érnek Fratha határai Berekenyes felől. A mondott vitás földet bejárva és megtekintve fogott bírókkal hamisság nélkül, az ország szokása szerint az erdőkkel és szántóföldekkel együtt 25 márkára becsülték, de a mondott halászóhelyet (ami egy jó íjász számára hosszában 6, széltében 1 nyíllövésnyi) a kiterjedése és kevés számuk miatt (propter paucitatem eorundem) nem tudták felbecsülni. D. in fe. Martini [Á. 2.: in oct. fe. Martini], a. prenotato. [1369.] Á.: 1. Lépes János erdélyi alvajda, 1370. jan. 20. AL. Kolozsvár. Suky cs. felsőmagyarzsuki lt. Oklevelek V. 3. (Df. 255 306.) 2. Á. 1. > Temes János erdélyi alvajda, 1377. szept. 15. Uo. V. 4. (Df. 255 307.) Eltérő névalakja: Beerch. K.: Doc. Rom. Hist. C. XIII. 664–666. (román fordítással, nov. 11-i dátummal)