Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

175 in vig. Nat. Johannis Bapt., a. d. 1369., ...... Miklós, Jakab, Gergely, Benedek és János kanonokok. E.: Ba. Gyulafehérvári kápt. lt. Erdélyi káptalan. Oklevelek 2. 7. 208. (Beke 5. 671.) (Df. 277 385.) Hiányos, függőpecsétje kiszakadt. Felül chirographált ([A], B, C). Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölés. Á.: Erdélyi kápt., 1786. Ue. jelzet alatt, a már hiányos E.-ről. R.: Beke A., TT. 1892. 637; Beke, Erd. kápt. okl. 671. szám. 312. 1369. jún. 23. A Clusmonustra-i Szűz Mária-egyház konventje 1369. jún. 23-i (5. die ferie tercie an. Nat. Johannis Bapt., a. in presenti) oklevele szerint Chan-i György fia: Gergely Wysa-i Salamon fia: István alvajdai emberrel és János testvér pappal (presbiter), a konvent János alvajda írásos kérésére kiküldött tanúságával jún. 21-én (f. V. an. Nat. Johannis Bapt.) a szomszédok jelenlétében Berekenyes birtokot régi határai mentén bejárva Arankuthhegese körül Fratha birtok felől a régiek mellé új határjeleket akart emeltetni és a joga nevében azt magának iktattatni, de a határjelek emelésének Gál fia: András, László fia: György és Fratha-i Beke fia: Imre ellentmondtak, ezért őket ennek megindoklására aznap és ott Gergely ellenében az alvajda elé idézték júl. 1-jére (oct. Nat. Johannis Bapt.). Tá. 1-2.: az 505. számú oklevélben. Tá. 2. eltérő névalakjai: Wyssa, Arankuthegese, Frata. K.: Doc. Rom. Hist. C. XIII. 636–637. (Tá.-ban.) R.: Erdélyi Okm. IV. 745. szám. 313. 1369. jún. 24. Lipcse [I.] Lajos király (H) Besenyő (Bissenus) János mester, Feyrkw-i királyi várnagy hű szolgálataiért és kérésére királyi teljhatalmából azt a kegyes kiváltságot adja neki, hogy minden birtokát és birtokrészét bárkinek szabadon adhatja és végrendeletileg hagyhatja (legare) életében és holtában. Jelen titkos gyűrűspecsétes oklevelét, ha visszaviszik neki, nagypecsétje alatt erősíti meg. D. in Lypche, in fe. Nat. Johannis Bapt., a. d. 1369. Á.: I. Lajos király, 1374. szept. 1. > Zsigmond király, 1411. jún. 18. Dl. 34 829. (HDA. Acta Paulinorum. Sztreza 2. 1.) Eszerint az oklevél a király titkospecsétjével volt ellátva, amit magánál hord (quod penes nos gestamus). K.: Smič. XIV. 198. R.: Mályusz E., LK. 6 (1928) 89.