Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

157 nemeseknek adott fél telekkel együtt; Ochman birtokon Pál mester és frater-ei vásárolt részét 4 részre osztva a negyedét, ti. 1,5 telket az asszonynak, a többi 3 részét e nemeseknek iktatták; Megyer birtokon egy részt szintén 4 részre osztva a felek mindegyikének iktatták a maga részét, ti. 1 telket bérlet címén (titulo feudali), ahogy azt korábban is tartották; Zeuleus birtokon egy részt, ami csak Pál mestert illette vásárlás címén (nem érintve egyéb ottani birtokrészeket, ti. a fehérvári káptalanét, Jakab fia: ezen Györgyét és más nemesekéit), Fyad és Hasag birtokokat és Bere birtokon egy részt (mindezek csak Pál mestert illették vásárlás címén), Chychal birtokokon a Pál mestert vásárlás és zálog címén illető részeket, a Babon és Olsoukekche birtokokon levő részeket, Seregelies, Bykach (más néven Farkberyn) birtokokat, valamint az Ogyunkud és Pothul nevű elhagyatott predium-okat (ezeket mind csak Pál mester vásárolta) a leányának: Orsolya nemes asszonynak iktatták; Sinkakekche birtokrészt (mivel a felek azt mondták, hogy az szerzett, de ez ügyben egy oklevelet sem mutattak be), valamint Babon birtok északi felét, amit Pál mester szerzett, a király kezeihez csatolták; végül Pál mester és frater-ei örökjogú és szerzett birtokaira és birtokrészeire menve először a Lyaba birtokon levő elhagyatott rész (amit Pál mester és fivére: Jakab szerzett) feléből, ti. Pál mester részéből a leánynegyedet birtokban (ti. annyi földdel, amennyin egy jobbágytelek tud lenni) Pál mester leányának, e birtokrész többi háromnegyedét pedig Jakab fia: Györgynek iktatták, nem érintve a király, a fehérvári káptalan és mások ottani jogait; a Lyaba-n levő birtokrészt ezen György részével és a kiadott leánynegyeddel, valamint bizonyos hold földekkel, amiken korábban, ahogy meg tudták ítélni, 7 v. 8 jobbágytelek lehetett, 100 hold földre becsülték fogott bírókkal; Pál mester és frater-ei Eghazasgiunkud birtokon levő örökjogú részén Pál mester részéből fél telekhelyet leánynegyed fejében Orsolyának, a többi részeket a mondott nemeseknek hagyták (Pál mester és fivérei ezen teljes birtokrészét a mondott leánynegyeddel és a harangtorony nélküli ottani Szt. György-kőegyházzal együtt 20 márkára becsülték az ország szokása szerint); Vgal birtokot és Pál mester telkét a felek vitája miatt nem tudták felosztani; e nemesek azt állították, hogy e birtokokat és birtokrészeket, amiket egykor Pál mester vásárlás, zálog és királyi adomány címén csak magának szerzett, Pál mester velük és az apáikkal megosztotta, az erről szóló oklevelek Mátyásnál vannak, aki az országbíró oklevele ellenére megtagadta, hogy ezeket a birtokok és birtokrészek iktatásai és osztályai során bemutassa; Mátyás elutasította azt is, hogy a feleket közösen illető, de nála levő okleveleket az országbíró meghagyásának megfelelően a káptalan levéltárába elvigye és ott a felek pecsétjei alatt elhelyezze. Mivel tehát a káptalan jelentése szerint miután a többi nevezett birtokot a feleknek felosztották és iktatták, Vgal birtokot és Pál mester telkét a mondott okból nem lehetett felosztani, ezért az országbíró a vele ítélkező bárókkal és nemesekkel elrendelte, hogy a királyi emberek Vgal birtokon a szomszédok összehívásával és a felek v. képviselőik jelenlétében Pál mester részét járják be és a mondott telekkel és Pál mester kertjével együtt mértékkel v. mérőkötéllel (funiculo) megmérve v. szemmel megtekintve osszák 4 részre, és ha Pál mester telke a kertjével együtt Vgal falu, ti. Pál mester része negyedét eléri v. annál nagyobb, akkor e telket a kerttel együtt (ha pedig e negyedrésznek több jár, mint a telek és a kert, akkor