Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

142 zárták ki hatalmaskodva, hanem a jobbágyaikat fenyegetésekkel arra kényszerítették, hogy az özvegynek és leányainak semmiféle kötelezettséget (obseqiua vel subsidium és honorem) ne teljesítsenek, nekik ne engedelmeskedjenek, a szokásos adókat (debitum et collecta) ne fizessék meg, ezért ők pénz híján és szükségtől kényszerítve a mondott birtokokból távoztak. Majd máj. 17-én (f. V. an. Penth.) és a köv. napokon Péter örökjogú birtokaira és birtokrészeire mentek a szomszédok összehívásával, ezek teljes tulajdonába bevezették az özvegyet és leányait és iktatták ezeket nekik a jogaik teljességével, addigi birtoklásra és használatra, amíg nekik a mondott jogaik kapcsán az ország szokása szerint teljes elégtételt adnak azok, akiknek kell, bárki ellentmondása esetén is ez ügyben. D. f. IV. an. Corporis Christi, a. eiusdem supradicto. [1369.] E.: Dl. 52 135. (Kállay cs. lt. 1300. 1554.) Papír. Hátlapján azonos (eszerint az asszony és leányai Zanizlow-iak) és újkori kéztől tárgymegjelölések, valamint mandorla alakú zárópecsét töredékei. Má.: Ue. jelzet alatt, újkori. R.: Kállay 1621. szám; Doc. Rom. Hist. C. XIII. 602–603; Erdélyi Okm. IV. 738. szám. 262. 1369. máj. 31. Visegrád [I.] Lajos király (H) tudatja, hogy Demeter erdélyi püspök, királyi kincstartó (thesaurarius) közbenjáró kérésére, valamint Miklós fia: Tamás, a püspök familiárisa szolgálataiért Zyluas-i Sombur fia Gyula leánya: Katalin nemes asszonynak, ezen Tamás feleségének (mind királyi bőkezűségből, mind mivel Katalin birtoktalan emberhez ment feleségül, és nehogy az atyai jogtól megfosszák), azt a speciális kegyet teszi, hogy Katalin az atyai birtokokból és örökjogokból, jelesül Zyluas, Eurmenes, Apaty, Septer és Kekes falvakból a leánynegyedét birtokban és nem pénzben – miként az ország kipróbált szokása előírja, amit ez ügyben a király korlátozni akar (in hac parte volumus derogari) – kaphatja meg. Ezen birtokokat, amik Katalin negyedjogaiért a mostani királyi kegyes gondoskodásból neki jutnak, Katalin, a férje: Tamás és örököseik örökjogába kerül (in perpetuam asscribantur hereditatem). Jelen oklevelet, amikor visszaviszik neki, privilegiális formában adja majd ki. D. in Vysegrad, in fe. Corporis Christi, a. eiusdem 1369. Á. és Má.: az 599. számú oklevélben. Má. eltérő névalakjai: Sumbur, Ewrmenes, Apati, Kekus, Wyssegrad. K.: Doc. Rom. Hist. C. XIII. 603–604. (román fordítással) R.: Erdélyi Okm. IV. 739. szám. 263. 1369. jún. 1. Verőce Erzsébet királyné (H) utasítja Gréc város (nostra civitas Grecensis de Zagrabia) bíróját, esküdtjeit, polgárait és hospeseit, hogy familiárisát: az olasz (gallicus) Tadeus de Karbonibus-t (dict.) semmilyen ügyben (jelesül Ferenc harmincadszedő megölése kapcsán, amiben Tadeus ártatlannak hírlik) törvénytelenül, a királyné