Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)
Documenta
69 104. 1368. febr. 14. Visegrád Bubeek István comes, [I.] Lajos király (H) országbírója kinyilvánítja, hogy perhalasztó oklevelének megfelelően színe előtt (miként erről másik oklevele tájékoztatta) János testvér Lelez-i prépost, a konventje nevében pedig annak ügyvédvalló levelével János fia: Péter litteratus 1366. aug. 1-jén (oct. Jacobi, a. d. 1366.) Gergely fia: Miklós és Iske-i Lorand fia: Miklós ellenében bemutatták a Jazou-i konvent királynak szóló, az országbíró írásos kérését átíró jelentését, miszerint amikor Zenthus-i Makou fia: János királyi ember és Lukács testvér, a konvent tanúsága (akit az országbíró kérésére küldtek ki a Lelez-i prépost és konvent részére) 1366. ápr. 24-én (in fe. Georgii, a. d. 1365. [! ∋: 1366.]) az Vngh megyei Orozwyzoka birtokot a szomszédok jelenlétében a birtok határait tartalmazó oklevél és János Lelez-i prépost mutatása alapján Gergely fia: Miklós, Lorand fia: Miklós és Vanchuk fia: László Boyam [!] nevű birtoka felől a jelentésben leírt régi határai mentén bejárták és visszavéve (recaptivando) a prépostnak és konventjének iktatni akarták, a két Miklós ezt tilalmazta (Vanchuk fia: László, az unokatestvérük viszont nem mondott ellent), ezért őket a határokat tartalmazó okleveleikkel együtt a királyi jelenlét elé idézték a Lelez-i prépost és a konvent ellenében máj. 8-ra (quind. Georgii). Ezután János prépost és Péter képviselő bemutatták [I.] Károly király (H) harmadik pecsétjével ellátott, 1334. máj. 22-én Vyssegrad-on kiadott nyílt oklevelét (l. Anjou-oklt. XVIII. 242. szám), ami átírta [II.] András király (H) 1214. évi privilégiumát (l. Reg. Arp. 295. szám), amiben Boleszló váci püspök kérésére annak ingó és ingatlan javairól szóló rendelkezését megerősítette, mivel a püspök elmondta a királynak, hogy annak fivére: Imre király idején, amikor a királyi hálátlanság miatt őt hamis büntetés sújtotta, a [III.] Béla király pecsétjével (bulla) ellátott ezen végrendelete elveszett; ebben a püspök minden predium-át libertinus-okkal, szolgákkal és szolganőkkel (servis et ancillis), amik örökjogú leszármazás okán háramlottak rá, a király v. az ország princeps-ei adományozták neki, v. pedig vásárlás címén tartoztak hozzá, a Szt. Kereszt-egyháznak és az ottani premontrei rendi fehér öltözetű kanonokoknak adta, többek között Vyzaka predium-ot is, aminek határai: Zetena folyón Myrkolz falu réve; erdőn és Hegriue helyen át kereszttel jelölt fák; Laz hely; Lygeth; Beleznalaza; erdő; Katalaza nevű fennsík (planicia); erdő; Palanapataka patak; Hunela patak; Horna patak; a mondott Zethna folyó mint határ, ami közös a halászóhelyekben a várnépekkel. Az oklevél bemutatása után János prépost és Péter képviselő a tilalmazás okát kérdezték, mire Gergely fia: Miklós (a maga és Lorand fia: Miklós nevében a Lelez-i konvent ügyvédvalló levelével) ezt azzal indokolta, hogy a Kysmerkolch nevű birtokukból a prépost és a konvent a bejárással Vyzaka birtokhoz nagy földrészt akartak csatolni és iktatni, ők viszont emberemlékezet óta mindig is e vitás földrész békés tulajdonában voltak; ám István comes kérdésére Miklós azt mondta, hogy nincs oklevelük a Kysmerkolch birtokukat Vyzaka birtok felől elkülönítő határokról. Mivel az országbírónak és a vele ítélkező báróknak és nemeseknek úgy tűnt, hogy a feleket a királyi és Scepsy-i káptalani emberekkel ki kell küldeni a mondott birtokok határainak újabb bejárására, megmutatására és tudományvételre arról, hogy melyik fél volt a vitás föld tulajdonában, ezért az országbíró írásban kérte a Scepsy-i káptalant, hogy küldjék ki a felek részére tanúságaikat, akikkel a királyi
