Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

416 ezért utasítja a címzetteket, hogy Rozzonya birtokot minden tartozékkal adják vissza János fiának és hagyják annak tulajdonában, bárki ellentmondása esetén is, mivel a király az adományt és az arról szóló oklevelét az ország jogának (lex) megfelelően nem akarja érvényben hagyni János fia jogának sérelmére. D. in Abalma, in fe. Conc. Marie virg., a. d. 1368. Á.: Cudar Péter szlavón bán, 1369. febr. 18. Dl. 5714. (NRA. 11. 72.) Eszerint titkospecsétes nyílt oklevél volt. 810. 1368. dec. 8. A pozsonyi káptalan előtt megjelentek Alberthfolua-i Albert fia István fiai: Ábrahám, László, Miklós és István (akik személyéről Ren-i László fia: János és Pete fia: Jakab, pozsonyi polgár tett hitet a káptalannak), ill. János fia: Domokos, Jakab fia: György, másik Jakab fia: Lőrinc, Miklós fia: János és Eleupoton-i Sawl fia: Jakab, és előbbiek megvallották, hogy a Pozsony megyei, Challokwz districtus-ban levő Poton nevű birtokrészüket – ami egykor Elies fiai: Pál és Péter udvarnokoké, hűtlen királyi jobbágyoké (uduornici iobagiones regales infideles) volt, akiket hamis pecsétek vésésében értek nyilvánosan tetten, és amit [I.] Károly király (H) egykor ezen Albert fiainak: Miklósnak és Istvánnak adott oklevelével hű szolgálataikért, majd az ő haláluk után István ezen fiaihoz háramlott és eddig ők birtokolták békésen – minden tartozékkal (kivéve a gyümölcs- és egyéb fákat), azon régi határok, állapot (condicio) és szolgálat alatt, amikkel a hűtlen Pál és Péter, majd István fiai is birtokolták eddig, Domokosnak, Györgynek, Lőrincnek, Jánosnak és Jakabnak 8 márka dénárért és 3 pensa-ért (minden márkát 10 pensa-val számolva) eladták örökjogú birtoklásra. Erről a káptalan függőpecsétjével ellátott, chirographált privilegiális oklevelet bocsát ki. D. in fe. Conc. virg. glor., a. d. 1368. E.: SNA. Pozsonyi kápt. hh. lt. Oklevelek. 14. 15. 2. (Df. 226 758.) Felül chirographált (ABC). Hátlapján újkori kezektől tárgymegjelölések. Függőpecsét fonata. 811. 1368. dec. 13. Visegrád [László], Opulia hercege, nádor (H), a kunok bírája a pannonhalmi Szt. Mártonegyház konventjének: a Veszprém megyei nemesek közösségének máj. 8-án (f. II., quind. Georgii) Apachauasarhel falu mellett tartott közgyűlésén Pál testvér, a Beel-i monostor apátja előadta (miként erről a nádor közgyűlési oklevele szól), hogy a Veszprém megyei Vg birtok negyede (ahol egykor Boda és Márton, a monostor condicionalis-ai laktak) egy kétkerekű malommal és egyéb haszonvételekkel együtt oklevelekkel a monostorhoz tartozik, és ezek ügyében (miként Pált a monostor levéltárában fellelt peres oklevelek tájékoztatták) György és Péter, Beel-i apátok Deuecher-i Márton fiaival: Miklóssal és Imrével, Bereck fiaival: Miklóssal és Bekével és Vg-i János fia: Andrással perben voltak (ezt Gelet fia: Miklós néhai nádor és a veszprémi káptalan különböző években és időpontokban kiadott peres