Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

401 nevében pedig a budai káptalan ügyvédvalló levelével, és legutóbbiak bemutatták Miklós nádornak a hévízi (Calide aque) ispotályos ház keresztesei konventje 1305. évi chirographált privilegiális oklevelét egy Huge-i birtokrész Pál fiainak: Ábrahámnak és Istvánnak történt eladásáról (l. Anjou-oklt. I. 793. szám), majd a nádor többszöri kérdésére azt mondták, hogy Huge birtokon további vásárolt részek is az övéké, ezekről okleveleik vannak, amiket későbbi időpontban tudnak bemutatni, és mivel ezek megtekintése nélkül a nádor nem tudott a felek között megfelelő döntést hozni, ezért meghagyta, hogy e nemesek ezen okleveleiket mutassák be színe előtt [1367.] márc. 10-én (oct. diei Cynerum). Onnan ez több halasztással [1368.] jan. 13-ra (ad oct. Epiph.) jutott, mikor is megjelent László nádor előtt egyrészről Erzsébet, másrészről János fia: Benedek (Jób fia: János nevében), harmadrészt Ábrahám fiai: László és János és István fia: Péter, és legutóbbiak bemutatták a budai káptalan 1310. évi privilegiális oklevelét egy Huge-i birtokrész Pál fiainak: ezen Ábrahámnak és Istvánnak történt eladásáról (l. uo. II. 1019. szám). Mivel tehát Erzsébet a negyedjogát Kont Miklós nádor közgyűlésén követelte Jób fia: Jánostól annak Huge-n levő birtokrészéből, és a nádor elrendelte, hogy János azt Bank birtokrészéből adja ki a nádori ember és a budai káptalan tanúsága által, ők pedig e negyedjog okán János teljes birtokrészét iktatták Erzsébetnek, de mivel csak Hwge birtok harmada volt Jób fia: Jánosnál, a kétharmada Ábrahám fiainál: Jánosnál, Lászlónál és István fia: Péternél volt, a budai káptalan és a hévízi konvent oklevelei viszont Bank birtokrészét egyáltalán nem érintették, és így Jób fia: János birtokrésze e leányjog okán nem jogszerűen lett iktatva, ezért László nádor a vele bíráskodó bárókkal és nemesekkel meghagyta, hogy a nádori emberek a budai [!] káptalan tanúságaival márc. 1-jén (oct. diei Cynerum) menjenek Huge birtokra a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében, Erzsébet mutassa meg, hogy hol van és mekkora Bank ottani része, és ha Ábrahám fiai, István fia: Péter és Jób fia: János e mutatásnak nem mondanak ellent, akkor Bank részét osszák 4 egyenlő részre, és az egyik negyedet minden haszonvétellel 1 tömbben a nádori és fehérvári káptalani emberek iktassák Erzsébetnek a negyedjoga fejében, ha pedig e nemesek az asszony mutatásával nem értenek egyet, és Bank részét ők is megmutatva azt kisebbnek mondják, akkor ezen részt osszák 4 egyenlő részre, és az egyik negyedet minden haszonvétellel 1 tömbben iktassák Erzsébetnek, ha pedig az asszony Bank részét nagyobbnak mondja a nemesek által megmutatott résznél, akkor a különbözetet a nádori és káptalani emberek, megtekintve annak minőségét, mennyiségét, hasznát és értékét, királyi mértékkel megmérve v. ha mérni nem lehet, szemmel megtekintve fogott bírókkal együtt becsüljék fel az ország joga (lex) szerint. Mivel mindehhez a nádori és fehérvári káptalani embereket ki kellett küldeni, a nádor írásban kérte a káptalant, hogy küldjék ki a felek részére tanúságaikat, akik előtt a nádori emberek márc. 1-jén Hwge birtokon a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében mindezt végezzék el így, majd a káptalan tegyen jelentést a nádornak máj. 1-jére (oct. Georgii). Akkor megjelentek egyrészről Nagy Balázs leánya: Erzsébet, másrészről Jób fia: János, Ábrahám fiai: László és János és István fia: Péter alperesek, és bemutatták a fehérvári káptalan jelentését, miszerint Josouteleke-i Pál fia: Balázs nádori emberrel Péter mestert (a felperes asszony részére), Pere-i Cornis nádori