Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

402 emberrel pedig másik Péter mestert (a Hwge-i alperes nemesek részére), kanonoktársaikat küldték ki tanúságul, akikkel a nádori emberek a nádor bírói meghagyásának és oklevelének megfelelően márc. 1-jén a szomszédok és a felek jelenlétében Hwge birtokra mentek, ahol Erzsébet és képviselője megmutatták néhai Hwge-i Bank, az asszony avus-a birtokrészét széltében 2 vadkörtefától Izdra birtok határáig, onnan kelet felé egészen Hwge birtok határának végéig, de az alperes nemesek azt mondták, hogy a birtokrészeik teljesen az asszony által mutatott területen vannak, ők nem ismerték Bank-ot, és a megmutatott birtokrész felosztásának és Bank leánya: Margit (Erzsébet nagyanyja) leánynegyede Erzsébetnek történő felosztásának és iktatásának ellentmondtak, állítván, hogy az Erzsébet által Bank részeként mutatott terület, aminek negyedét magának iktattatni akarta, teljesen az övéké, hozzájuk vásárlás címén és oklevelek erejével tartozik, és emiatt a nádori és káptalani emberek a felosztást és az iktatást nem végezték el. Mivel tehát eszerint a Huge-i nemesek azt állították, hogy Erzsébet avus-át: Bank-ot nem ismerték, holott a budai káptalan mondott privilegiális adásvételi oklevele szerint ott két Huge-nek hívott föld v. birtok található, Jób fia: János pedig megerősítette, hogy korábban Bank részes volt Huge-n, Erzsébet pedig a budai káptalan 1333. évi nyílt oklevelének bemutatásával igazolta László nádornak, hogy Hwgey-i Bank comes leánya: Margit nemes asszony, az ő nagyanyja a leánynegyede okán Hwgey-en részt bírt, azt a fiainak: Jánosnak, Miklósnak és Istvánnak adta örökre, és ehhez Hwge-i Pál fia: Jób comes a beleegyezését adta (l. Anjou-oklt. XVII. 530. szám), ezért László nádornak és a vele ítélkező főpapoknak, báróknak és nemeseknek úgy tűnt, hogy az alperes Huge-i nemesek néhai Bank Huge-i birtokrészét kötelesek további halasztás és tagadás nélkül megmutatni és annak negyedét 1 tömbben (uno ambitu et sub una consclusione metarum) a nádori és a fehérvári káptalani emberek jelenlétében Erzsébetnek kiadni, őket pedig a jogtalan tilalmazásukért el kell marasztalni 3 márka bírságban (amit az alábbi jelentés visszavitelének napján fizessenek ki), ezért a nádor írásban kérte a fehérvári káptalant, hogy küldjék ki tanúságaikat mindkét fél részére, akikkel a nádori emberek aug. 27-én (oct. regis Stephani) és egyéb szükséges napokon a szomszédok és a [felek v.] képviselőik jelenlétében menjenek Huge birtokra, ahol az alperes Huge-i nemesek mutassák meg Bank birtokrészét, és annak [negyedét] egy tömbben minden haszonvétellel adják ki és át Erzsébetnek és általa örököseinek, a nádori és káptalani emberek által iktatva (mindennek senki nem mondhat ellent), ha pedig Erzsébet az alperesek által megmutatott földrésznél na[gyobb részt] jelez, akkor a vitásan maradt köztes részt királyi mértékkel megmérve v. szemmel megtekintve és a többi résztől jelekkel (signis metalibus) megjelölve fogott bírókkal együtt a nádori és káptalani emberek becsüljék fel, majd a káptalan tegyen jelentést [okt. 6-ra (oct. Mychaelis)]. Akkor Erzsébet bemutatta a nádornak a káptalan jelentését (l. 698. szám), és mivel eszerint az alperesek Hwge-i néhai Bank ottani birtokrészét a mondott határok alatt megmutatták, és ezzel Erzsébet elégedett volt, majd a nádori és káptalani emberek e birtokrészt 4 egyenlő részre osztották, és az egyik negyedet Izdra birtok felől 1 tömbben, ami hosszúságában 100 rőföt v. királyi mértéket tartalmaz, minden haszonvétellel Erzsébetnek örökre iktatták a leánynegyede nevében, nem lévén ellentmondó, ezért a nádor a vele