Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

211 tartotta, Benedeket e birtokból jogtalanul kizárta és azt magának elfoglalta, holott Meger birtok jog szerint Benedekhez tartozik (l. uo. L. 411. szám). Mindezen oklevelekre Pál apát azt mondta, hogy a Felkerth nevű vitás föld Nyul birtok határain belül fekszik, egyháza Nyul-on levő birtokrészéhez (aminek tulajdonában akkor ő volt) tartozik most is a szent királyok adományából, de azt Woryu (dict.) Benedek a mondott királyi adomány után magának elfoglalta és Megere néven nevezve azt állította róla, hogy a Meger nevű birtokához tartozik, a Beel-i egyház és az ő apáti elődei a Benedek általi elfoglalásig és azelőtt is e vitás föld és annak tizede tulajdonában voltak, maga Pál is az ezen földön levő szőlők tizedének tulajdonában van, e vitás föld sosem tartozott Benedek Meger nevű birtokához, és nem hívták Megere-nek, mivel Meger birtok (amihez Benedek e vitás földet tartozónak állítja) és a vitás föld között más emberek birtokjogai fekszenek 3 v. 4 helyen egymás körül. Erre Benedek azt felelte, hogy e vitás föld sosem tartozott a Beel-i monostor jogához, és a Beel-i egyház és apátjai sosem voltak e föld és tized tulajdonában, Pál apát sincs, hanem e Megere nevű vitás föld az ő Meger nevű birtokához tartozik, és azon birtokrész között, aminek tulajdonában Pál apát most van, és e vitás föld között a király, a győri káptalan és a Turuch-i egyház rendelkeznek birtokjogokkal részenként. Mivel a felek különböző állításai miatt a nádor e vitás föld megtekintése, becslése és a Nyul falu szomszédaitól, lakóitól és az ott szőlőket birtoklóktól vett tudományvétel nélkül megfelelő döntést nem tudott hozni, ezért írásban kérte az esztergomi káptalant, hogy küldjék ki a felek részére tanúságaikat, akikkel Balázs litteratus (az apát részére) és Bakou litteratus (Benedek részére), királyi emberek [1367.] máj. 1-jén (oct. Georgii) és a köv. napokon a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében nézzék meg, hogy e vitás föld és Meger birtok között vannak-e egyéb emberek birtokjogai, e vitás föld és Nyul birtokrész (aminek tulajdonában akkor az apát volt) között fekszenek-e a király, a győri káptalan és a Turuch-i egyház birtokjogai v. sem, mekkora távolságban van e vitás föld az apát birtokrészétől és Meger birtoktól, majd a felek által odahívott szomszédoktól és bármiféle helyzetű és állapotú egyéb emberektől, akiknek ott szőlőik vannak, és azoktól, akik Nyul faluban laknak (kivéve a felek jobbágyait), hitükre, a király és Szent Koronája iránti hűségükre, hamisság nélkül, együtt eljárva, nyíltan és titokban tudják meg, vajon a vitás föld a mondott szent királyok adományából az apát ezen birtokrészéhez tartozik-e, a Beel-i apátok, így Pál is e föld Benedek általi elfoglalásáig e föld és tized tulajdonában voltak-e teljesen v. részben, e földet mindig is Feelkeerth-nek hívták és sosem tartozott Meger birtokhoz, hanem azt Benedek a mondott királyi adomány után elfoglalva Megere néven elnevezte, avagy e régtől fogva Megere-nek hívott vitás föld mindig is Meger birtokhoz tartozott, és Benedek azt nem a Beel-i monostor joga nevében és az ottani apátok beleegyezéséből, hanem a királyi adomány óta annak címén használta, és az sosem tartozott a Beel-i monostorhoz, annak apátjai sosem voltak e föld és tized tulajdonában, így Pál apát sincs most, és hogy e szent királyok által a Beel-i monostornak adott birtokrész (ahogy ez Szt. László király privilégiumában szerepel) mások Nyul-on levő földjeivel keverten fekszik-e v. sem; majd a vitás földrészt, megtekintve mennyiségét, minőségét, hasznait, termékenységét és értékét, királyi mértékkel megmérve, v. fogott bírókkal együtt