Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

212 szemmel becsüljék fel értékén (in condigno suo precio et valore) az ország joga (lex) szerint, a káptalan pedig a királynak tegyen jelentést máj. 8-ra (ad 8. diem oct. Georgii). És mivel a tudományvétel és birtokmegtekintés a becsléssel együtt inkább az apátnak, semmint Benedeknek kedvezett az esztergomi káptalan felek által bemutatott oklevele szerint, Benedek pedig azt mondta, hogy ezen becsléssel és megtekintéssel nem elégedett, hanem kérte az országbírót, hogy őt az ország szokása szerinti bírsággal küldje ezek megismétlésére, ezért István comes kiküldte a feleket mindezek elvégzésére, az erről szóló jelentés visszavitele napján Benedek által kifizetendő 3 márka bírsággal, azonban Benedek sem a becslés, sem a jelentés visszavitelének kitűzött napján nem állt elő, és ezért a bírság ki nem fizetéséért és a meg nem jelenésért további bírságok sújtották, az országbíró pedig Benedeket a per tárgyalásának elfogadására és a bírságok kifizetésére a királyi és a pannonhalmi konventi emberekkel az apát ellenében a királyi jelenlét elé idéztette okt. 6-ra (oct. Mychaelis), ahogy mindez az országbíró döntéshozó, valamint az esztergomi káptalan és a pannonhalmi konvent jelentéseiben szerepel. Okt. 6-án a felek megjelentek az országbíró előtt, aki őket a becslés és megtekintés újabb elvégzésére akarta küldeni, de mind Benedek, mind az apát azt állították, hogy a mondott tudományvétellel, megtekintéssel és becsléssel elégedettek, ám ezután Benedek az országbíró kérdésére (hogy e vitás föld a Meger nevű birtoka határain belül v. mellett van-e, avagy e vitás föld és a Meger nevű birtoka között mások birtokai is fekszenek-e), azt felelte, hogy e vitás föld a Meger nevű birtoka és Nyul birtok határain kívül fekszik, és Meger és a vitás föld között a királyt és másokat illető Nogbarath birtok van. Ezzel szemben az apát az országbíró kérdésére azt mondta, hogy e vitás föld Nyul birtok régi határain belül fekszik az ő és mások Nyul-on bírt részeivel együtt keverten és csupán mezsgyével (erbaliter) van el elkülönítve. Az országbíró a felek ezen ellentétes állításai miatt a vele ülésező főpapokkal, bárókkal és nemesekkel meghagyta, hogy János győri prépost, királyi al-kápolnaispán, a királyné által kiküldött királyi ember a pozsonyi káptalan tanúságával (akinek kiküldésére az országbíró másik oklevelével kérte a káptalant) [1368.] jan. 13-án (oct. Epiph.) és más szükséges napokon a szomszédok (főleg azok, akik Nyul birtokon részeket birtokolnak), valamint a felek v. képviselőik jelenlétében Nyul birtokot régi határjelei mentén (ha azokat egyértelműen meg tudja találni) a vitás föld felől járja be, tekintse meg, vajon e vitás föld, amit az apát Feelkerth-nek, Benedek pedig Megere-nek nevezett, e bejárt határokon belül fekszik-e v. sem; a bejáráskor teljesen hagyja ki a Benedek által e vitás föld elkülönítésére nemrég emelt és a királyi oklevélben szereplő határjeleket, ha pedig a régi határjelek leromlottak és egyértelműen nem lehet megtalálni őket, akkor az ott részeket birtokló emberek v. képviselőik v. speciális embereik a Nyul-on levő birtokrészeiket mutassák meg, majd a királyi ember tekintse meg, vajon ezen birtokrészek v. az apát Nyul-i része a vitás földet bármiben érintik-e és keverten fekszenek-e azzal v. sem, majd a káptalan tegyen jelentést a királynak jan. 20-ra (ad 8. diem earundem oct.). Akkor Pál apát és Voryw (dict.) Benedek megjelentek az országbíró előtt, és az apát bemutatta a káptalan királynak szóló jelentését (l. 26. szám). Mivel tehát Woryu Benedek azt állítota, hogy a vitás földet Megere-nek nevezik és Nyul birtok határain kívül