Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

187 határjel van, amikről Jakus azt mondta, hogy az apácák birtokán tilalmazás ellenére lettek emelve, és Wylak v. Ilka birtok határait a Lasey folyó (ami a Beuldir folyóból ered és a Zymand folyóhoz tart) különíti el Wyuasar birtoktól, és az ezen határok és folyók által bezárt földet, nem érintve a gyümölcsöst, amiben 160 gyümölcsfa van, 20 márkára becsülték (kivéve a szilva-, cseresznye-, meggy- és kis gyümölcsfákat, amik becslését a bárók döntésére bízták); majd mindezt az összegyűlt szomszédok (akik nevét a káptalan jelentése tartalmazta) elfogultság nélkül fogott bírókkal együtt Challokuz provincia becslésének megfelelően ugyanígy becsülték fel; a bejárás és becslés után a szomszédoktól és egyéb megyebeli nemesektől (akiket a felek összehívtak) arról, hogy melyik fél határai valósabbak és biztosabbak, melyik fél volt a tilalmazott birtokrészek tulajdonában és azokat a mondott korábbi bejárás idejéig használták-e, és melyik fél birtokához v. birtokrészéhez tartoznak régtől fogva a tilalmazott részek, csalárdság nélkül, együtt eljárva azt tudták meg, hogy a mondott birtokok Andich és Fakou mesterek birtokában voltak, a hasznaikat közösen szedték be, aztán a királyné és a nádor tartották, majd Illés Wyuasar birtokot megszerezte (reobtinebat), ugyanígy használta, e birtokrészek és földek birtokában van most is; Marchamagyar-i János fia: László érdekében viszont Madaras (dict.) Miklós (aki perben van Illéssel) és Vata-i Péter fia: János szomszédosok azt mondták, hogy az Illés és László között 2 márkára becsült vitás földrész Marchamagyar birtokhoz tartozik az Athakar folyóig és ennek birtokában mindig László volt. A jelentés bemutatása után az országbíró a felek között a mondott oklevelek alapján és a perfolyásnak megfelelően döntést akart hozni, de Pál fia: Tamás, az apácák képviselője azt mondta, hogy Ilka birtok és a Magyar birtokon levő részek (amik az apácáké) a felperesek Wyuasar birtokától egyértelmű határjelekkel el vannak különítve, és ezt az apácák későbbi időpontban a szomszédaik határokat tartalmazó okleveleivel tudják bizonyítani, ezért az országbíró a vele bíráskodó nemesekkel a per tárgyalását [1366.] márc. 18-ra (ad oct. diei medii Quadr.) halasztotta, úgy, hogy akkorra az óbudai apácák a birtokaik szomszédait, ti. akik okleveleivel a birtokaik határait Wyuasar felől el tudják különíteni, idézéssel (citacio vel evocacio) v. egyéb törvényes módon az okleveleik bemutatásra vezessék az országbíró elé. Márc. 18-ról a per tárgyalása több halasztással az országbíró oklevelei szerint [1368.] máj. 1-jére (ad presentes oct. Georgii) jutott, mikor is ezen Illés fia: Miklós (az apja nevében a pozsonyi káptalan ügyvédvalló levelével, a gyermek Mihály nevében pedig az nélkül), valamint Pál fia: Tamás (az apácák nevében azok ügyvédvalló levelével), Madaras Miklós és Jakab fia Miklós fia: Mihály megjelentek, és Tamás képviselő bemutatta István comes országbíró Wyssegrad-on, 1367. máj. 26-én (26. die oct. Georgii in anno prox. elapso preteriti) kiadott oklevelét, ami átírta Zeech-i Miklós egykori országbíró Wyssegrad-on, 1357. dec. 3-án (a. d. 1357., 16. die oct. Martini) kelt privilégiumát, ami átírta Gelet fia: néhai Miklós nádor 1345. aug. 12-i (8. die quind. Marie Magdalene, a. d. 1345.) privilégiumát, ami tartalmazta a Domokos fia: Miklós Januk nevű, ill. Farkas fiai és Tabur fiai Magyar nevű birtoka közötti 600 hold peres föld határait. Majd Tamás képviselő azt mondta az országbírónak, hogy az apácák Miklós comes privilégiumát az egyik szomszéduktól megkapva íratták át István comes-el, az abban foglaltak egy részen az apácák jogát a felperesek Wyuasar birtoka