Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

65 ki tanúságul, akik [1360.] jún. 15-én (f. II. p. quind. S. Trinit.) és a köv. napokon a mondott birtokokra mentek a szomszédok összehívásával, és Symig megyében együtt eljárva nemesektől, nem nemesektől, a királynéi városok és a környező falvak papjaitól (tőlük egyenként esküt véve) az alábbiakat tudták meg: a mondott falvakból v. birtokokból hatot (Chertw, Aldyusfolua, Fyzweulgh, Kutusd, Basayl, Lasanch) László fiai: Péter és Pál (de Ábrahám nem, ő mindebben ártatlan volt) az ottani jobbágyok összes javai elvételével tönkretettek és elnéptelenítettek, hármat közülük az Alma folyón levő két malommal együtt felégettek a nádor oklevelében leírt napon, holott per volt függőben (e falvak épületeinek fáit László fiai Sumusher, más néven Ragadach nevű falujában a nádori és káptalani emberek maguk is látták); István fia: László többi birtokát László fiai nem támadták meg; a két asszony megerőszakolásáról (hogy megtörtént-e v. sem) nem sikerült megtudniuk az igazságot; továbbá hasonló tudományvételt tartva megtudták azt is, hogy Patha falu officialis-ai az ottani népekkel és hospesekkel a nádor oklevelében leírt napon László fiai Sumusher nevű birtokára rontottak felfegyverkezve, hatalmaskodva, az összes javaitól kifosztották, 1 asszonyt és 1 leányt életveszélyesen megsebesítve hagytak hátra, de a privilégium elviteléről nem sikerült megtudniuk az igazságot. Ezután Péter fia: László (László fiai: Péter és Pál képviselője) igazságot kért a nádortól arról, hogy László fia: Ábrahám mindebben ártatlan, és elmondta, hogy Basal birtok az ő uraié: Péteré és Pálé, a többi elpusztított birtok annak határain belül van, és ezek feldúlása idején Péter és Pál mindezek tulajdonában voltak, miként most is, János fia: András (István fia: László mester képviselője) ellenben azt mondta, hogy Basal és a többi birtok, amikről László fiai képviselője azt állítja, hogy Basal határain belül fekszenek, mindig is Patha birtokhoz tartoztak, és e birtokok lerombolása és elpusztítása idején nem László fiai, hanem az ő ura: László mester volt az unokatestvéreivel együtt e birtokok tulajdonában és vannak most is. Mivel a nádor a felek ellentétes állításairól jobban meg akart győződni, ezért írásban kérte a fehérvári káptalant, hogy küldjék ki egyszerű kanonokságnál magasabb méltóságú tanúságaikat, akikkel Márk fehérvári őrkanonok, Pál mester, a nádor Trynchin várának várnagya és Tamás mester, Miklós esztergomi érsek nádora (akiket a királyné, a nádor és az érsek a királyi kúriából speciálisan ez ügyben kiküldtek) [1361.] ápr. 4-én (oct. Passce) menjenek a László fiai által feldúlt birtokokra a szomszédok összehívásával, de a felek távollétében, és együtt eljárva, elfogultság és csalárdság nélkül e szomszédoktól, egyéb nemesektől és nem nemesektől (mindegyiküket az Isten és a királyi Szent Korona iránti hűségükre nyíltan és titokban megkérdezve és tőlük egyenként esküt véve) tudják meg az igazságot, hogy melyik peres fél volt e birtokok feldúlása, tönkretétele és elnéptelenítése idején azok tulajdonában, majd a káptalan máj. 1-jére (oct. Georgii) tegyen jelentést; és mivel e birtokok tönkretételével István fia: László mester képviselője ugyanúgy vádolta Ábrahámot, ahogy a fivéreit: Pétert és Pált, de az esztergomi káptalan mondott oklevele szerint a királyi kúriából speciálisan kiküldött nádori emberek a káptalan tanúságai jelenlétében a mondott tudományvétel során Ábrahámról megtudták, hogy mindebben ártatlan, erről a nádor ugyanakkor dönt majd. A közös tudományvételről szóló jelentés megtárgyalása ezután több halasztással [1362.]