Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)
Documenta
66 máj. 1-jére (ad tunc presentes oct. Georgii) jutott, mikor is (időközben Péter és Pál elhunytak) egyrészről Ábrahám, ill. Pál fia: János és Péter fia: Miklós (akikre a per az ország szokása szerint háramlott), másrészről Musla-i Miklós fia: Jakab (István fia: László nevében királyi ügyvédvalló levéllel) megjelentek, és először János és Miklós bemutatták a fehérvári káptalan jelentését, miszerint a nádor kérésére őrkanonokukkal: Márkkal, Pál mesterrel, a nádor Trynchyn várának várnagyával és Tamás mesterrel, Miklós esztergomi érsek nádorával kiküldték tanúságul mindkét fél részére éneklőkanonokukat, az egyszerű kanonokságnál magasabb egyházi javadalommal rendelkező Miklós mestert, akik [1361.] ápr. 4-én Chertw, Algyusfolua, Fyzwlgh, Kutusd, Basal és Losanch birtokokra mentek a szomszédok összehívásával, és először Isten és a királyi Szent Korona iránti hűségükre megkérdeztek 24, speciálisan odahívott szomszédot arról, hogy melyik peres fél volt e birtokok tulajdonában azok elpusztítása, feldúlása és elnéptelenítése idején, és ezen szomszédok, bemutatva nekik két privilegiális oklevelet, egyhangúan megerősítették, hogy miután e birtokok ezen privilégiumok szerint László fiainak: Péternek és Pálnak iktatásra kerültek, mindig is László fiai voltak azok tulajdonában; ezután mintegy 300 v. kicsit kevesebb ott összegyűlt megyei nemest kérdeztek meg ugyanígy erről, akik egyhangúan, a király iránti hűségükre megerősítették, hogy ugyanazt tudják és hallották, amit e szomszédok; majd a köv. két napon, ápr. 5-én és 6-án (II. et III. f.) a környező szomszédos és megyei falvakban együtt eljárva nemesektől, nem nemesektől és bármiféle egyéb helyzetű és állapotú emberektől, mind világi, mind egyházi férfiaktól nyíltan és titokban, elfogultság nélkül, tőlük egyenként először esküt véve azt tudták meg, hogy tudomásuk szerint István fia: László sosem, de László fiai: Péter és Pál a mondott iktatás óta ezen tönkretett birtokok tulajdonában voltak és ezekben laktak. Ezzel szemben István fia: László képviselője: Jakab bemutatta a nádornak az esztergomi káptalan királynak szóló (annak oklevelét átíró), 1362. évi jelentését, miszerint István fia: László a maga, valamint László fia: Mihály és Patha-i Desev fia Péter fia: Leustach (az unokatestvérei) nevében elmondta a királynak, hogy László fiai: Péter, Pál és Ábrahám 1360. jan. 8-án (a. d. 1360., f. IV. p. Epiph.) és a köv. napokon, miközben perfüggés volt közöttük, előre megfontoltan, hatalmaskodva a Patha nevű birtokukhoz tartozó Chertw, Lasanch, Aldyusfolua, Kutusd, Basal és Fyzewlgh nevű birtokaikra rontottak, és ottani jobbágyaik összes javait elvéve, az Alma folyón épített számos malmot lerombolva, 2 falu házait teljesen elhordva és 2 asszonyt megerőszakolva e birtokokat teljesen tönkretették, majd a Basal nevű birtokukat is teljesen feldúlták, az ott lakó embereket a javaikkal és házaikkal együtt elvitték, a falu helyét felégették és a földjeit hatalmaskodva használják; és bár az ügyben történtek tudományvételek, de a király minderről alaposabban akart tájékozódni, főleg arról, hogy e birtokok László, Mihály és Leustach elődei birtokai voltak-e, és akkor, amikor ezeket László fiai feldúlták és kifosztották, László, Mihály és Leustach voltak-e ezek tulajdonában, ezért utasította az esztergomi káptalant, hogy küldjék ki tanúságukat, akivel Péter mester Bystricia-i plébános, királyi káplán a tekintélyesebb (pocior et principalior) és egyéb nemesektől és másoktól az Isten és a királyi Szent Korona iránti hitükre és hűségükre nyíltan és titokban tudják meg erről igazságot, majd a
