Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

61 felét, ami Szűcs (Pellifex) Miklós hospes telkétől (curia) a Jobucha utcáig tart, minden haszonvétellel és tartozékkal, főleg a jobbágyaik kertjein túli szántóföldekkel a Bethlembeminyeuucha nagy útig és a Job utcán levő telekhelyekkel András fiai határjeleiig László mesternek (az alperesek apjának), a fiainak és örököseiknek hagyták, a nyugati felét Buyk hospes telkétől a Pereche nevű kis utcáig és azzal együtt egy diófáig minden tartozékkal, telekhelyekkel, épületekkel és más haszonvételekkel, főleg az ezen kis utca kertjein túli szántóföldekkel, amiket wlgo Tornuk-nak hívnak, András fia: Imre mester, a fivérei és örököseik jogába és tulajdonába hagyták (l. Anjou-oklt. XXI. 388. szám). Erre András fia: István és Jakab képviselő ezen osztálylevél párját bemutatva azt mondták, hogy az általuk visszavett két telekhely az osztálylevél szerint nem László fiai: Jakab és Miklós részéhez, hanem András fiai részéhez került Nogmyhal birtokon. Mivel tehát mindkét fél azt állította, hogy a két telekhely a saját Nogmyhal-i birtokrészéhez tartozik, és így az országbíró nem tudott megfelelő döntést hozni, ezért írásban kérte a Lelez-i konventet, hogy küldjék ki tanúságaikat, akikkel a királyi emberek júl. 1-jén (oct. Nat. Johannis Bapt.) menjenek Nogmyhal birtok dél felőli utcájára a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében, és először hamisság és elfogultság nélkül nézzék meg azt, hogy mely telekhelyeken lakott Szűcs Miklós és Buyk a mondott osztály idején, majd ezen utcát a mondott osztálylevélnek megfelelően (amit ott a felek mutassanak be) járják be, ezután tudják meg, hogy az 5 márkára becsült két telekhely az osztálylevél szerint András fiai: Imre és István birtokrészéhez, avagy László fiai: Jakab és Miklós részéhez került-e, majd a konvent tegyen a királynak jelentést júl. 8-ra (ad 8. diem oct. Nat. Johannis Bapt.). Akkor az országbíró a feleket a királyi emberek által a Lelez-i konvent tanúságai alatt elvégzendő újabb bejárásra és megtekintésre küldte (mivel júl. 1-jén az országbíró meghagyása ellenére a Lelez-i konvent felek által bemutatott oklevele szerint az nem történt meg), kérve a konventet, hogy a királynak erről tegyen jelentést szept. 15-re (ad oct. Nat. B. virg.). Ennek megtárgyalása onnan először okt. 6-ra (oct. Mychaelis), majd [1366.] jan. 13-ra (ad oct. Epiph.) lett halasztva a felek akaratából az országbíró levelei szerint. Akkor megjelent Nogmyhal-i András fia: István a maga és fivére: Imre nevében a Lelez-i konvent ügyvédvalló levelével, ill. [C]hegze fia: Demeter (László fiai: Jakab és Miklós nevében ue. konvent ügyvédvalló levelével), és bemutatták a Lelez-i konvent királynak szóló jelentését, miszerint az országbíró döntéshozó oklevelének megfelelően Buthka-i Miklós fia: Pál királyi emberrel kiküldték tanúságul egyházuk perjelét: Péter testvért (András fiai részére), ill. Raska-i Lorand királyi emberrel Lukács testvért (László fiai részére), akik az országbíró oklevelében kijelölt napon, [1365.] aug. 22-én (oct. Ass. B. virg.) Nogmyhal birtokon a felek és a szomszédok jelenlétében az alábbiakat tudták meg: egy pap, aki akkor András fiainál mint a káplánjuk lakott és azt állította, hogy jelen volt a Nogmyhal-i nemesek mondott birtokosztályánál, valamint az ugyanezt állító Lőrinc fia: György és Jakou fia: János (az osztályos atyafiaik) azt mondták, hogy Szűcs Miklós telke (fundus) azonos azzal, ahol most a fia lakik, és a másik telek ennek szomszédságában nyugat felől a Nogmyhal-i nemesek közötti mondott osztály idején egy Buyk nevű emberé volt, aki az élete végéig ott lakott, és e két telket ugyanúgy birtokolják, miként az