Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

343 ellátott privilegiális oklevelében átírja ue. pecsétjével ellátott 1325. szept. 2-i privilegiális oklevelét (l. Anjou-oklt. IX. 387. szám), mivel azt az utak veszélyei és ellenségei csalárdságai miatt eredetijében veszélyes magával vinnie. D. in fe. Bartholomei, a. d. 1367. E.: Dl. 35 154. (HDA. Pavlinski Samostani. Garig 2. 17.) Függőpecsét fonata. K.: Smič. XIV. 78–79. 570. 1367. aug. 24. A pozsonyi káptalan előtt Farahtnow-i Német Miklós (Nykul ~ Nikul Teutonicus) megvallotta, hogy tartozik szentgyörgyi (S. Georgius) Sebus fivére: néhai Péter mester fia: János mesternek 200 font dénárral (minden fontot 6 pensa-val számolva), de mivel ezt jelenleg nem tudja neki kifizetni, ezért kötelezte magát a káptalan előtt Jánosnak, hogy az összeg teljesítéséig a Zeleskut, németül (in wlgari Teutonicali) Pratunprun nevű birtokából minden évben 20 font dénárt fizet Jánosnak és örököseinek, mégpedig tizet szept. 29-én (in fe. Mychaelis) és tizet ápr. 24-én (in fe. Georgii), kétszeres büntetéssel, ha valamelyik időpontot elmulasztja. Ha Zeleskut birtok időközben elkerül tőle, akkor Miklós az egyéb birtokaiból kell kifizesse évente a 20 font dénárt a mondott időpontokban Jánosnak v. örököseinek. Erről a káptalan függőpecsétjével ellátott oklevelet bocsát ki. D. f. III. p. oct. Ass. virg. glor., a. d. 1367. E.: Dl. 5584. (NRA. 323. 30.) Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölés. Függőpecsét és vörös fonata. K.: Sopron vm. I. 371–372. R.: Ortvay, Pozsony III. 320–321. 571. 1367. aug. 26. Visegrád László, Opulya hercege, nádor (H), a kunok bírája tudatja, hogy perhalasztó oklevelének megfelelően színe előtt Razlauicha-i Miklós fia: Tamás, valamint Pouka fia István felesége és Barcha-i Antal felesége, nemes asszonyok (ezen Miklós leányai, vagyis Tamás leánytestvérei) 3 márka háromszoros bírság kétharmadát, vagyis 6 márkát mint a nádor bírói részét neki kétszeresen ki kellett fizessék aug. 1-jén (oct. Jacobi). Akkor Pouka fia: István ügyvédvalló levéllel Tamás és az asszonyok nevében a nádornak így járó 12 márkából 10 forintot kifizetett, ezért a nádor e 12 márka ügyében [!] Tamást és az asszonyokat nyugtatja. D. in Wissegrad, 26. die oct. predict., a. d. 1367. Fk.: Dl. 83 309. (Bárczay cs. lt. 1. 90.) Papír. Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölés, valamint pecsét nyoma.