Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIX. 1365. (Budapest–Szeged, 2020.)

Documenta

be színe el�tt a királyi k�riában. Ez onnan a nádor oklevele szerint [1365.] jan. 13-ra (oct. Epiph. d.) lett halasztva, mikor is megjelent színe el�tt egyrészr�l András apát, másrészr�l Gy�rgy conversus testvér a Szt. Kereszt-kolostor remetéi nevében a pécsi káptalan �gyvédvall� levelével, és el�sz�r András apát bemutatott 4 nyílt oklevelet: 1) Ch. [Chama] prépost, Kykullew-i f�esperes, [Lászl�] kalocsai érsek általános vikáriusa 1327-ben kiadott oklevelét (l. Anjou-oklt. XI. 603. szám), ami szerint Márton testvér, a Bodrog megyei (districtus) Szt. Péter[-monostor] apátja a maga és konventje nevében a pálos rendi Gergely testvért, a Duna-szigeti szentkereszti (de S. Cruce) perjelt Lászl� testvér kalocsai érsek és vikáriusa elé idéztette az ezen szigeten lev� Hothyas halász�hely �gyében, amit a maga és egyháza tulajdonjoga nevében igényelt, majd a vikárius megtekintve a felek okleveleit, Márton apátnak tan�állítást ítélt, ami után a halász�helyet Márton apátnak és a Szt. Pétermonostornak ítélte visszaadásra (restituendam), azon jogon, hogy azt e monostor és apátja birtokolták régt�l fogva, és annak tulajdonába az apátot a monostor joga nevében a vikárius Marcell pappal, a káplánjával bevezettette, a szentkereszti remete testvérekre a halász�hely �gyében �r�k hallgatást kir�va. 2) A Hay-i Szt. L�rinc-káptalan 1332. évi oklevelét, miszerint megjelent el�tt�k egyrészr�l András, a Duna-szigeti Szt. Kereszt-egyház perjele, másrészr�l Péter, a Bodrug melletti Szt. Péter-monostor apátja, és a perjel megvallotta, hogy a Bodrug megyei Simon fia: András a lelke �dvéért a Hathyas nev� halász�helyet minden tartozékkal a szigeti Szt. Kereszt-egyházra hagyta, majd annak �gyében per j�tt létre a király el�tt, és mivel András perjel megtudta, hogy Hathyas minden tartozékával a Bodrog melletti Szt. Péter-monostor �r�kjog� halász�helye, ezért azt átengedte �r�k birtoklásra, k�telezve magát a káptalan el�tt, hogy ha Hathyas �gyében bármikor pert indítana, mint patvarkod�t marasztalják el. 3) Mikl�s néhai Machow-i bán 1337. évi oklevele szerint (l. Anjou-oklt. XXI. 582. szám) a bán, nem ismerve az igazságot, hogy kiké jog szerint, Hathyas és Arach halász�helyeket a tartozékaikkal a Kwzeg nev� várának engedte használni, azonban mivel az okt. 23-án (f. V. an. Demetrii) Bodrug faluban a Bodrug megyei nemeseknek és nem nemeseknek tartott k�zgy�lésén megtudta, hogy Hathyas és Arach tavak a Bodrug melletti Szt. Péter apostol-monostoréi, ezért e két halász�helyet a tartozékaikkal a Szt. Péter-monostornak visszaadta teljes joggal, a saját és officialis-ai kezeit visszavonva e tavak használatát�l. 4) A nádor 1360. évi oklevelét, miszerint a Bodrug megyei nemesek k�z�sségének aug. 24-én (f. II., in fe. Bartholomei) Bodrug-on tartott k�zgy�lésén a Bodrug megyei vicecomes, szolgabír�k és esk�dt �ln�k�k hit�kre, a király és Szent Koronája iránti h�ség�kre, a kereszt fáját megérintve a nádor kérdésére egyhang� tan�sítással meger�sítették, hogy Hathyas halász�hely régt�l fogva és mindig is a Bodrug-i Szt. Pétermonostorhoz tartozott. Mindezekkel szemben Gy�rgy conversus testvér a Szt. Keresztegyház remetéi nevében bemutatott 6 oklevelet: 1) A Hay-i Szt. L�rinc-egyház káptalanja 1282. évi nyílt oklevelét, miszerint megjelent szín�k el�tt egyrészr�l Kenezmonustura-i Simon fia: András, másrészr�l a Duna-szigeti Szt. Kereszt-egyház remetéinek perjele: István, és András megvallotta, hogy a Baranya megyei Hathyas nev� �r�kjog� halász�helyét István perjelnek 10 márkáért és 1 tunella borért elzálogosította, �gy, hogy ha élete végéig a halász�helyet nem tudja kiváltani, az a Szt. Kereszt-egyháznak �r�kítessék át. 2) A pécsi 37