Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIX. 1365. (Budapest–Szeged, 2020.)

Documenta

káptalan 132[4.] évi privilegiális oklevelét (l. Anjou-oklt. VIII. 490. szám), ami átírta a Hay-i Szt. L�rinc-egyház káptalanja 1320. évi oklevelét (l. Anjou-oklt. V. 696. szám), miszerint amikor Zenthwmachug [!] nembeli Simon fia: András mester a betegágyában fek�dt, anyját a Hay-i káptalanhoz k�ldte kell� kísérettel (familia), kérve, hogy a káptalan k�ldje ki emberét, aki el�tt javair�l végrendelkezhet; a káptalan ezért kik�ldte egyházuk vikáriusát, Pál klerikust, aki el�tt András a végrendeletében egyéb rendelkezései k�z�tt a Duna-szigeti Hathyas nev� �r�kjog� halász�helyét (ami a remeték Szt. Kereszt-egyháza mellett fekszik és amit egykor a káptalan más, nyílt oklevele szerint ezen egyháznak és testvéreinek adott bizonyos pénz�sszegért sz�kségt�l kényszerítve) minden tartozékával a saját és sz�lei lelki �dvéért ezen Szt. Kereszt-egyháznak és remetéinek adta ismét �r�kjog� birtoklásra, ezen anyja és a felesége beleegyezésével, Gergely testvér, e ház perjele pedig k�telezte magát és a testvéreket, hogy ezen András fiát: Jakabot elfogadják kegyuruknak, az anyját mintegy patrona-jukként tisztelik, míg élnek, majd neki és fiának az �dv�kért évfordul�s gyászmisét (anniversarium) kell tartsanak; viszonzásul az asszony és nepos-a: Jakab k�telezték magukat, hogy a halász�hely �gyében a ház testvéreit és perjelét szavatolják. 3) A nádor 1360. évi oklevele szerint a Baranya megyei nemesek k�z�sségének szept. 21-én (f. II., in fe. Mathei) Nogfalu-ban tartott k�zgy�lésén kérdésére a szolgabír�k és esk�dtek hit�kre, a király és Szent Koronája iránti h�ség�kre meger�sítették, hogy a sziget, amin a Szt. Keresztegyház ép�lt, Baranya megyéhez tartozott mindig is. 4-5) Gara-i Mikl�s Machou-i bán és a Baranya megyei vicecomes és szolgabír�k 1361. évi zárt oklevelei szerint a bán királyi írásos parancsb�l, ill. Abulma-i Péter fia: Tamás, a vicecomes és a szolgabír�k (általuk kik�ld�tt) embere a szomszédokt�l és más, bármiféle helyzet� és állapot� Baranya megyei emberekt�l megtudták, hogy Hathyas halász�hely régt�l fogva és most is ezen Kereztur kolostorhoz tartozik. 6) [I.] Lajos király 1361. évi privilegiális oklevelét, ami átírta és meger�sítette a pécsi káptalan mondott privilegiális oklevelét. Mindezen oklevelek bemutatása, elolvasása és a feleknek t�rtén� elmagyarázása után a nádor, valamint a f�papok és az ország vele ítélkez� bár�i nem voltak azzal teljesen tisztában, vajon Hathyas halász�hely Simon fia: András �r�kjog� tulajdona volt-e, és azt a Szt. Kereszt-kolostornak és az ottani remetéknek jog szerint adhatta és végrendeletileg hagyhatta (legare) v. sem, és err�l a nádor k�z�s tudományvétellel akarta megtudni az igazságot, ezért ezen bír�társaival egy�tt meghagyta, hogy szept. 15-én (oct. Nat. virg. glor.) a nádori emberek és a pécsi káptalan tan�ságai menjenek Hathyas halász�helyhez a felek v. képvisel�ik jelenlétében, és ott az �sszehívott szomszédos és megyei nemesekt�l, valamint más, bármiféle helyzet� és állapot� emberekt�l e kérdésekr�l hit�kre, a király és Szent Koronája iránti h�ség�kre, hamisság és elfogultság nélk�l egy�tt eljárva tudják meg az igazságot, majd a halász�helyet, megtekintve annak mennyiségét, min�ségét, hasznait és értékét az ország szokásnak megfelel�en becs�ljék fel. Mivel ezen k�z�s tudományvételhez és becsléshez a nádori és káptalani emberek kik�ldése sz�kséges, ezért a nádor kéri a káptalant, hogy k�ldjék ki tan�ságaikat mindkét fél részére, akikkel Chuza-i Kupe v. Oreu-i Ipolit fia: Jakab v. Zaka-i Bertalan v. Zaka-i Gy�rgy fia: János v. Zaka-i Oroz fia: Mikl�s v. Bansan-i Gelerd fia: János v. Gubas (dict.) Pál (a felperes apát részére), ill. Bekatorok-i János fia: Mikl�s v. 38