Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIX. 1365. (Budapest–Szeged, 2020.)

Documenta

(camera), a vásáron – beszedhetik, és az ellenkez�kkel szemben a káptalan vámszed�i kérésére a bír� és a polgárok segítséget adnak; a káptalannak semmiféle kárt v. zaklatást nem okoznak a vám okán, ami Béla király privilégiumának megfelel�en ker�l beszedésre, miként addig is, ha pedig a káptalannak a bír� és a polgárok mégis bármi kárt okoznak, akkor káptalan f�ldjén elkész�l� tanácsházat a káptalan visszaveheti t�l�k, és ha azt per nélk�l nem adják át, akkor a káptalan ellenében 100 márkában marasztalják el �ket. 10) [I.] Lajos király 1357. évi privilegiális egyezséglevelét, miszerint az esztergomi káptalan nap mint nap panaszt tett neki az esztergomi vásárvám �gyében, amit Imre, [II.] András, [III.] Béla, [IV.] Béla és [IV.] Lászl� királyok (H) a mondott okleveleikkel adományoztak a káptalannak, hogy az esztergomi bír�, esk�dt polgárok és hospesek azt vakmer�en 13 éve nem fizetik meg a káptalannak, ezért a király a színe elé idéztette a polgárokat, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy �ket [IV.] Béla király az ország határain bel�li vámok fizetése al�l kiemelte oklevelével; Lajos ezt megtekintve, mivel azt a mondott királyok vásárvám �gyében tett adományai megel�zték, királyi hatásk�rrel meghagyta, hogy az esztergomi polgárok a vámot a káptalannak [IV.] Lászl� király privilégiumának megfelel�en a szokás szerint fizessék meg, a káptalant pedig a vám tulajdonába vezessék be; de vég�l a bír�, az esk�dtek és a polgárok kérésére, miszerint a vám fizetése Lászl� privilégiuma alapján nagyon nehéz számukra, és a vám beszedése nem lehetséges így k�z�tt�k viszály nélk�l, ezért Lajos az anyjával: Erzsébet királynéval (H), a f�papokkal és a bár�kkal �gy határozott, hogy az esztergomi királyi polgárok és hospesek helyzetét az esztergomi vásárvám fizetése �gyében megk�nnyíti, hogy ezáltal �k és a káptalan békében lehessenek, ezért a Lászl� király mondott privilégiumában foglalt vámtételeket �gy változtatta meg, hogy a polgárok és ut�daik a teljes vásárvám fejében a káptalannak, a prépostnak és a mondott apácáknak minden évben okt. 6-án (in fe. Mychaelis) 20 budai márkát kell fizessenek (a maguk részeként és nem más, idegen vásároz�k nevében), az oklevélben szerepl� k�telezettségek alatt. Ezután Mikl�s esztergomi bír�, az esk�dtek és a polgárok azt mondták, hogy a vásárvámot azért nem fizették meg a káptalannak és most sem kell kifizessék, mivel �ket [IV.] Béla és [I.] Károly király (H), valamint Lajos is a Magyaro. határain bel�l szedni szokott vámok al�l teljesen felmentették, a király el�bbi oklevelében szerepl� elrendezést pedig azért nem teljesítették, mivel azt egyesek k�z�l�k a teljes k�z�sség�k tudta és beleegyezése nélk�l k�t�tték meg. Annak igazolására, hogy �k minden vám al�l ki vannak emelve, bemutatták az alábbiakat: 1) [IV.] Béla király 1243. évi privilégiumát, miszerint az esztergomi polgárok és hospesek, amikor áruikkal bármely vámszed� helyhez mennek, Magyaro. határain bel�l nem kell vámot fizessenek (l. Reg. Arp. 753. szám). 2-3) [I.] Károly király 1330. ápr. 24-én és Lajos 1346. febr. 9-én, Vissegrad-on kiadott nyílt oklevelei szerint (l. Anjou-oklt. XIV. 215. és XXX. 90. szám

) Károly és Lajos beleegyezésével az esztergomi polgárok és hospesek a javaik és áruik után az országban nem kell vámot fizessenek sem f�ld�n, sem vizen, csak a királyi harmincadot. Ám mivel a fenti oklevelek szerint az esztergom vásárvám [III.] Béla, Imre és [II.] András királyok általi adományai az esztergomi káptalan részére sokkal korábbiak, mint a polgárok felmentése a vám �gyében, a kés�bbi adományok pedig a korábbi, t�rvényes adományoknak nem okozhatnak jogsérelmet, és mivel [IV.] Béla király, 222