Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIX. 1365. (Budapest–Szeged, 2020.)

Documenta

amikor színe el�tt a polgárok az esztergomi káptalannal a vám szedése �gyében pereskedtek, az ország el�kel�ivel (primates) és procer-eivel a vámot a káptalannak ítélte privilegiális oklevelével, majd [V.] István király a vámnak az esztergomi comes-t illet� részét apja: [IV.] Béla király lelki �dvéért a káptalannak adományozta, [IV.] Lászl� király a mondott okleveleket meger�sítette és a vámszedést szabályozta, vég�l pedig a polgárok a káptalannal a f�papok, a bár�k és az ország nemesei elrendezésével, Lajos és anyja: Erzsébet királyné engedélyével megegyeztek, mindezért bár a polgárokat Lajos a mondott oklevelében szerepl� b�ntetéssel kellene s�jtsa, de a káptalan kegyes beleegyezésével (ezen kétszeres b�ntetést a polgároknak elengedve) a király meghagyta, hogy színe el�tt a polgárok az egykori megegyezés ideje �ta le nem r�tt teljes �sszeget, ti. 160 márkát okt. 6-án (oct. Mychaelis) fizessék ki. A továbbiakban pedig jelen oklevél kiadását�l minden évben szept. 29-én (in fe. Mychaelis) az esztergomi polgárok és hospesek az esztergomi káptalannak 20 márkát fizessenek a budai káptalan tan�sága – akinek kik�ldését a király elrendeli a káptalannak, �gy, hogy az nem kaphatja és kérheti ezen �sszeg 10. v. 9 részét (sine recepcione et peticione decime vel none partis dicte pecunie) –, továbbá a B. Sz�z-egyház gardian-ja és az esztergomi Szt. Anna-kolostor ágostonos remetéinek perjele el�tt, a király mondott privilegiális egyezséglevelében szerepl� azon megk�téssel, hogy ha a polgárok a 20 márkát szept. 29-én nem fizetik ki, akkor okt. 13-án (quind. eiusdem fe.) azt kétszeres b�ntetéssel r�jják le a káptalannak, a prépostnak és az apácáknak, vagyis 40 márkát, és ha azt akkor nem fizetik ki, okt. 27-én (quind. quindenarum eiusdem fe.) kétszeres b�ntetéssel, vagyis 80 márkát fizessenek, ha pedig annak fizetését tovább halasztják, akkor a káptalan, a prépost és az apácák bír�i eljárás nélk�l bemehetnek a vám tulajdonába és birtokába a Lászl� király privilégiumában szerepl� szabályozásnak megfelel�en és a vámot beszedhetik. Abban az esetben, ha Esztergom királyi város bír�ja, esk�dtjei és polgárai a 160 márkát a mondott id�pontban a káptalannak makacsul nem fizetik ki, akkor a Lajos mondott egyezséglevelében szerepl� azon b�ntetésbe essenek, amit a király a káptalan beleegyezésével a polgároknak kegyesen elengedett. Mindezek meger�sítésé�l az uralkod� jelen oklevélre a saját �j kett�specsétjét, valamint anyja: a királyné és az ítéletkor jelenlev� mondott f�papok és bár�k pecsétjét f�ggeszteti. Kelt Mikl�s esztergomi érsek, �r�k�s esztergomi comes, a királyi aula kancellárja keze által, a. d. 1365., X. Kal. Oct., uralkodásának 24. évében, amikor Mikl�s esztergomi, Tamás kalocsai, Wgulin spalatoi, Mikl�s zárai, Illés raguzai érsek, Demeter váradi, Domokos erdélyi, Kálmán gy�ri, Vilmos pécsi, Lászl� veszprémi, István zágrábi p�sp�k, Szlav�nia (regnum Sclauonie) általános vikáriusa, Mihály egri, János váci, Domokos csanádi, Péter boszniai, Demeter szerémi, István testvér nyitrai, Mikl�s traui, Demeter nonai, Bálint makarskai, István fár�i, Máté sebenic�i, Mihály scardonai, Portiua zenggi p�sp�k, a knini és korbáviai szék �resedésben, magnifici Kont Mikl�s nádor, István comes országbír�, János királyi tárnokmester, Dénes erdélyi vajda, Zeech-i Mikl�s Dalmácia és Horváto. bánja, Gara-i Mikl�s Machou-i bán, Péter királyi pohárnok-, Pál királyi asztalnok-, János királyi ajt�náll�-, Imre királyi lovászmester, Lászl� mester pozsonyi comes. Arenga. 223