Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVIII. 1364. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

menjen Apathyda birtokra a szomszédok és a felek v. képvisel�ik jelenlétében, járja be a birtok határait el�sz�r az apát mutatása szerint Zenthmiklos birtok fel�l, majd ut�bbi határait János mutatása szerint Apathyda fel�l, és ha a felek a birtokhatárok ilyetén bejárásakor egyetértenek, mindegyik félnek hagyja a maga jogát békés birtoklásra, ahol sz�kséges, �j határjeleket emelve, ha pedig valahol nem értenek egyet, a felek k�z�tti vitás f�ldrészt királyi mértékkel megmérve (ha lehet mérni) v. szemmel megtekintve csalárdság nélk�l becs�lje fel az ország szokása szerint, a káptalan pedig tegyen jelentést a vajdának [1364.] jan. 13-ra (oct. Epiph. d.). Akkor a Clusmonustra-i apát bemutatta az alvajdának a káptalan jelentését, miszerint megkapva a vajda levelét, Zomurduk-i Egyed fia: Lászl� vajdai emberrel kik�ldték tan�ságul Balázs mestert, al-énekl�kanonokukat, akik dec. 16-án (sab. an. Thome ap.) Apathyda birtokra mentek a szomszédok jelenlétében, az apát megmutatta az Apathyda birtokot Scenthmiclos fel�l elválaszt� határjeleket, majd Zomusfolua-i Mikl�s fia: János egy f�ld-határjelet mutatott, amir�l senki sem tudta megállapítani, hogy merre mutat, így 1 ekényi f�ld vitás maradt, ezért a felek határjeleket emelni nem tudtak. A per ezután márc. 6-ra (oct. medii Quadr.), majd onnan a felek akaratáb�l máj. 1-jére (oct. Georgii) lett halasztva az alvajda elé, mikor is megjelent Zomurduk-i Lászl� (ura: a felperes apát nevében annak konventje �gyvédvall� levelével), ill. János alperes, és mikor az alvajda megkérdezte, hogy az apát esk�vel v. bajvívással akarja-e bizonyítani, hogy a vitás f�ldrész az � egyházához tartozik, Lászl� képvisel� ezt sem tan�állítással (humano testimonio), sem oklevéllel, hanem csak egyszer� szavakkal bizonygatta, ezért az alvajda az ország vele �lésez� nemeseivel meghagyta, hogy Mikl�s fia: János harmadmagával, nemesekkel (akik k�z�l 1 k�zelebbi szomszédos legyen) j�n. 29-én (sab. p. fe. Nat. Johannis Bapt.) az alvajdai emberek és a káptalan tan�ságai jelenlétében az egyik vitás határjelnél megállva, �v�ket megoldva, mezítláb, f�ldet a fej�k f�lé emelve, és általában ahogy f�ldre esk�t tenni szokás (moris et iuris est), tegye le az esk�t arr�l, hogy e vitás f�ldrész sosem volt a Colosmonostra-i Boldogságos Sz�z-egyházé, hanem az � �r�kjoga és Scenthmiclous nev� birtokához tartozik jog szerint. Mivel az esk� meghallgatására és megtekintésére sz�kséges kik�ldeni az alvajdai és káptalani embereket, ezért az alvajda kéri a káptalant, hogy k�ldjék ki tan�ságaikat, akik jelenlétében Walko-i Pál fia: Mikl�s litteratus v. Buda-i Gy�rgy v. Zomurduk-i Egyed fia: Mihály (Ott� apát részére), ill. Suk-i Domokos fia: János v. Korpad-i Bogar (dict.) János v. Patha-i Salamon fia: Lászl� (az alperes János részére) alvajdai emberek a vitás f�ldrészre menve az esk�t tekintsék és hallgassák meg, majd a káptalan j�l. 1-jére (ad oct. eiusdem fe.) tegyen jelentést az alvajdának. D. in S. Emerico, 8. die oct. Georgii, a. d. 1364. E.: Dl. 28 740. (KKOL. Metales A. 8.) Papír. Hátlapján azonos és �jkori kézt�l tárgymegjel�lések, valamint zár�pecsét t�redékes nyoma és 1 visszazár� pecsét t�redéke. Á.: Kolozsmonostori konvent, 1783. máj. 10. Ue. jelzet alatt. K.: Doc. Rom. Hist. XII. 247–252. (román fordítással) R.: Erdélyi Okm. IV. 214., 224., 236. és 277. szám. 334.1364. máj. 8. [! : ápr. 28–máj. 1. k�z�tt] Az egri káptalan jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy Bubek István comes országbír� d�ntéshoz� oklevelének megfelel�en – k�ldjék ki tan�ságukat, akivel Pál Cybin-i prépost, a királyi k�riáb�l speciálisan kik�ld�tt királyi ember menjen ápr. 28-án (domin. p. Georgii) az egyrészr�l a Cassa-i bír�, esk�dtek és polgárok, másrészr�l Zakalya-i Kuryak fia Gergely fia: Bodizlaus mester k�z�tti, Felkassa (Superior Cassa) nev� vitás f�ldre, hogy megtudják a 173