Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

58 mr. procurator-a, Mihály Miklós mr. részére igazságot kért a nádortól Pál fia István részéről avval kapcsolatban, hogy a felek álláspontjának első ismertetésekor, [1355.] jan. 13-án (in predict. oct. fe. Epiph. d.) Pál fia István felperes procurator-a, Jakab Ayak birtok v. föld létezését tagadta, Pál c. volt országbíró tiltakozást és tiltást tartalmazó oklevelei viszont Ayak földet mint létezőt említették. Mivel Chene fia Benedek örökös nélkül elhunyt ember Ayaktelek birtokát a királyi jóakarat oklevél révén Miklós mr.-nek és testvéreinek adományozta hűséges szolgálataikért, majd Wyd fia Lorándtól, az első ellentmondótól Miklós mr. Pál c. volt országbíró döntése réven szerezte meg, később Pál fia István pereskedésbe kezdett Bereck fia Miklóssal, és előbbi procurator-a Chene fia Benedek Ayak földjének létét tagadta, hj.-sal kívánta megerősíteni, hogy az Gawa birtok része, és bemutatta Pál c. tiltakozást tartalmazó oklevelét, amely Bereck fia Miklós mr.-t eltiltotta Ayaktelek megszerzésétől, amelynek korábban a létezését is tagadta, Bereck fia Miklós mr. viszont Chene fia Benedek örökös nékül elhunyt ember Ayaktelek birtokának neki történt adományozását, továbbá azt, hogy az semmiféle módon nem illeti meg Lorándot és Pál fia Istvánt, a váradi kápt. és Zabolch m. c.-ének és szb.-inak oklevelével bizonyította, Miklós nádor az említett oklevelek megismerése u. mindkét fél részére nádori emberek kiküldése mellett döntött, akik [1356.] jan. 13-án (in oct. fe. Epiph. d. tunc sequentibus) az egri kápt. tanúságtétele mellett tartoztak elvégezni Ayak birtok hj.-át és becslését először István felperes útmutatása szerint, majd ha ezt Bereck fia Miklós mr. nem fogadja el, akkor az ő v. procurator-a útmutatása szerint is, és a kápt.-nak minderről [1356.] jan. 15-re (3. diem earundem oct.) a nádornak írásos jelentést kellett tennie. A határnapról, azaz 1355. [ͻ: 1356.] jan. 15-éről (3. die oct. predictarum sub a. d. 1355. transacto) az ügy tárgyalása Miklós nádor halála miatt, a jelen oklevél kiadójának oklevele révén, különböző halasztások folytán [1358.] febr. 21-re (ad oct. diei Cinerum in a. prox. elapso preteritas) került. A határnapon a nádor színe e. megjelenve egyik részről Pál fia István felperes, másik részről Bereck fia Miklós mr. fia Miklós – akire az ügy apja halála u. az ország szokása (consuetudo) szerint jutott – nevében pedig famulus-a, István fia László a váradi kápt. megbízólevelével bemutatták az egri egyház kápt.-jának Miklós nádor részére küldött oklevelét (l. Anjou-oklt. XLII. 605. szám). A nádor az oklevél elovasása u. – bár a kápt. másik okleveléből, amely a korábbi nádornak tett jelentést a vitatott föld becsüjéről –, az derült ki, hogy a Miklós mr. kézzel történt útmutatása szerinti becslés értelmében a nádori és kápt.-i emberek a földet 100 M.-ra értékelték a felperes István egyet nem értése mellett, ami miatt Miklós mr. társaságával (cum sua societate) Pál fia István kérésére sem volt hajlandó átmenni az általa végzendő becsühöz, és az István oldalára kiküldött nádori és kápt.-i emberek a vitatott földet Miklós útmutatása szerint nem járták be, hanem becsléssel 2 ekealnyinak találták, így a nádor a becslések eltérése miatt a vitatott Ayaktelek föld mennyiségéről és minőségéről nem tudott bizonyosságot szerezni, ezért döntést sem tudott hozni a felek között, hanem nádori emberek általi, az egri kápt. tanúságtétele mellett elvégzendő újbóli becslést kellett tartani. Ezért a nádor írásban (scribentes) újra felkérte az egri kápt.-t, hogy az alább megnevezendő nádori emberek társaságában [1358.] szept. 15-én (in oct. fe. Nat. virg. glor. tunc venturis) küldje ki mindkét fél részére tanúságtevőit, akiknek jelenlétében a nádori