Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)
Documenta
59 emberek szálljanak ki Ayaktelek földre, a szomszédokat összehívva, a felek v. törvényes procurator-aik jelenlétében végezzenek először István felperes, majd ha nincs egyetértés, Miklós fia Miklós útmutatása szerint hj.-t, határ-elkülönítést és királyi mértékkel való felmérést v. fogott bírák közreműködésével becsüt, majd az erről szóló jelentést a felek a kápt. oklevelében [1358.] szept. 22-re (ad 8. diem dict. oct.) vigyék neki vissza. Majd az ügy tárgyalása a felek akaratából a nádor oklevele (l. Anjou-oklt. XLII. 1073. szám) révén [1358.] okt. 13-ra (ad quind. fe. B. Michaelis arch. tunc venturas) került. A határnapon a nádor jelenléte e. megjelenve egyik részről Pál fia István felperes nevében Simon a Lelez-i konv. megbízólevelével, másik részről Miklós fia Miklós nevében István fia László a váradi kápt. megbízólevelével bemutatták az egri kápt. jelentését (l. Anjou-oklt. XLII. 1031. szám). Az oklevél elolvasása u. a felek procurator-ai a nádortól döntést kértek az ügyben (l. Anjou-oklt. XLII. 1178. szám). A határnapon a nádor ítélőszéke e. megjelenve Budka-i Miklós fia Pál fia István felperes Bogaath-i Mihály, Miklós fia Miklós procurator-a, aki őt a váradi kápt. megbízólevelével képviselte, jelenlétében bemutatta az egri kápt. jan. 25-i (in fe. B. Pauli ap. hoc in a.) oklevelét (l. 85. szám). Az oklevél bemutatása u. Pál fia István az ügyben végső döntést kért a nádortól, aki a fenti oklevelekben foglalt tényállás figyelembe vételével az 5 ekealjnyira becsült földet, elfogadva a 15 nemes által letett esküt, miszerint az Pál fia István örökölt birtoka, a bárókkal és az ország nemeseivel úgy határoz, hogy a Gawa birtokhoz tartozó Ayaktelek földet Pál fia Istvánnak ítéli örök birtoklásra, mások jogának sérelme nélkül, Bereck fia Miklós fia Miklósra és örököseire pedig a jelen oklevéllel örök hallgatást ró. Ennek az örök emlékezetben való megszilárdítására Pál fia Istvánnak a jelen, autentikus függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet adja ki. D. in Wyssegrad, 12. die dict. oct. [ͻ: quind.] fe. Epiph. d., a. eiusdem 1359. E.: Dl. 66 811. (Dessewffy cs. margonyai lt. 31.) K. szerint hártya. Kissé vízfoltos. Hátoldalán 15. és 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, rózsaszín-zöld sodraton kopott függőpecsét. K.: AO. VII. 567–586. (311. szám). Megj.: A keltezés téves, mert az oklevél kiadása nem előzhette meg az egri kápt. jelentésének keletkezését. 99. 1359. febr. 1. Visegrád Konth Miklós nádor (H), a kunok bírája felkéri a váradi kápt.-t, hogy Rezege-i Sándor fia Balázs v. ugyanoda valósi Pál fia P[éte]r v. Katy-i Lőrinc v. László v. Pál v. Balázs v. Wray-i Mihály v. Domba-i Péter fia János nádori ember társaságában küldje ki tanúságtételre hites emberét, akinek jelenlétében a nádori ember Zanizlou-i Mihály fia Pé[tert] a nádor jelenléte elé idézi Chamakaz-i Pál fia László ellenében, majd a kápt. oklevelében tegyen minderről írásos jelentést. D. in Vissegrad, in vig. fe. Purif. virg. glor., a. d. 1359. Á.: a 232. számú oklevélben. Eml.: a 327. számú oklevélben. K.: AO. VII. 642. (336. szám); Doc. Rom. Hist. C. XI. 350. (354. szám).
