Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)
Documenta
487 ekealjnál, az azon fölüli rész iktatását tiltja, a 8 ekaljnyit azonban szántóföldekkel, más haszonvételekkel és sessio-kkal kész Mihálynak iktatni. Emiatt a nádori és kápt.-i ember a Mihály részére történő iktatást nem tudták elvégezni. Tá.: az 1077. számú oklevélben. 1044. 1359. nov. 15. Visegrád Vgrinus fia Miklós c., [I.] Lajos király (H) országbírója értesíti az egri egyház kápt.-ját: Zeech-i Miklós c. korábbi országbíró oklevelének megfelelően 1358. nov. 8-án (in oct. fe. OO. SS., a. d. 1358. preteritis) uő. jelenléte e. megjelenve Malah-i Péter fia Simon ue. Malah-i Isaak fiai: György és Pál, valamint Kuesd ~ Kwesd-i Donch fiai: Jakab és Domokos ellenében – amint az Zeech-i Miklós c. volt országbíró okleveléből kiviláglik – előadta, hogy a nevezettek Simon Malah-i birtokrészéből egy darabot a néhai Hazas, örökös nélkül elhunyt ember jelenleg kezükön lévő részéhez csatoltak, és azt használják, aminek ő tudni szeretné az okát. Erre az említett Pál a maga, valamint testvére, György nevében Zeech-i Miklós c. megbízólevelével, továbbá Domokos a maga, testvére, Jakab nevében pedig Vörös (Rufus) László a szepesi egyház kápt.-jának megbízólevelével megjelenve úgy válaszoltak, hogy Isaak és Donch fiai semmilyen részt nem foglaltak el Simon birtokrészéből, és nem csatolták azt Hazas részéhez, Simonnak egyik birtokrészét sem használják, de ha mégis volna ilyen rész, akkor azt Simon királyi ember által, hiteles kápt. v. konv. tanúságtétele mellett visszaveheti, ha azonban valamit az ő részükből kívánna elcsatolni, annak ellene fognak mondani. Mivel Zeech-i Miklós c. ehhez királyi ember kiküldését és a Jazou-i konv. tanúságtételét tartotta szükségesnek, ezért írásban (litteratorie scribendo) felkérte a konv.-et, hogy András fia György v. Tamás fia Demeter v. Lukács fia János v. Nenke-i Gál királyi ember társaságában [1359.] márc. 13-án (in oct. diei Cynerum tunc venturis) küldje ki tanúságtevőjét Malah birtokra, ahol a szomszédokat összehívva jelenlétükben azt a földrészt, amelyet Péter fia Simon Isaak és Donch fiai által megszálltnak mondott, vegyék vissza, majd a királyi ember határ-elkülönítést követően iktassa azt Péter fia Simonnak az őt megillető jogon örök birtoklásra, ha nincs a nevezettek, v. bárki más által ellentmondás, az esetleges ellentmondókat – a nevezetteken kívül, akiknek amúgy is meg kell jelenniük a király jelenléte e. – a királyi ember idézze ugyanoda Péter fia Simon ellenében. A tiltott birtokrészt jelekkel különítsék el, királyi mértékkel mérjék v. fogott bírák közreműködésével becsüljék föl, a konv. pedig minderről márc. 27-re (ad predictas quind. dict. oct.) tegyen a királynak írásos jelentést. A határnapról – Zeech-i Miklós c.-t a király időközben Ho. és Da (regna) bánjává nevezte ki, az országbírói honor-t pedig az oklevéladónak adományozta – a jelentés tárgyalását az országbíró királyi parancsra (l. 215. szám) máj. 1-jére (ad oct. fe. [Georgii] mart.), majd onnan a felek akaratából oklevelével (l. 368. szám) nov. 8-ra (ad oct. fe. OO. SS.) halasztotta. A határnapon az országbíró jelenléte e. megjelenve egyik részről Gál fia Pál Malah-i Péter fia [Simon] felperes nevében ........ megbízólevelével, másik részről Kwesd-i Donch fia Domokos alperes, utóbbi Péter fia [Simon] ellenében [bemutatta az