Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)
Documenta
48 évében kelt (in a. d. 1264., X. Kal. Iul., regni autem sui a. 29.) privilegiális oklevelét (l. Reg. Arp. 1405. szám). Bemutatta továbbá Erzsébet királyné (H) 1250. (Tá.: 1253.) [ͻ: 1270.] dec. 3-i (a. d. Incarn. 1253., III. Non. Dec.) privilegiális oklevelét (l. Reg. Arp. duc., regin. 88. szám). Végül bemutatta a nádor [1358.] szept. 22-i (6. die congregationis nostre) oklevelét (l. Anjou-oklt. XLII. 1062. szám). Az oklevelek bemutatása u. a nádor megkérdezte Simon mr.-t, hogy kíván-e azok tartalmának ellene mondani, aki erre nemlegesen válaszolt, és az említett birtokot a király nevében Omodeus mr.-nek hagyta örök birtoklásra. A nádor a bemutatott oklevelek értelmében az ország főpapjai, bárói és nemesei tanácsára Beus birtokot Omodeus mr.-nek ítéli örök birtoklásra. Ennek az örök emlékezetben való megszilárdítására János fia Omodeus mr.-nek a jelen, autentikus függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet adja ki. D. in Wyssegrad, 12. die termini prenotati, a. d. 1359. E.: Dl. 48 377. (Üchtritz-Amadé cs. lt. 4. 1. 26.) Hártya. Vízfoltos és szakadozott. Hátoldalán 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, vörös-zöld sodraton kopott függőpecsét. Tá.: Szécsényi Frank országbíró, 1399. aug. 30. ŠA. Bratislava (Pozsony). Kondé cs. balázsfai lt. 54. (Df. 251 844.) (Az eltérő névalakokat zárójelben adjuk.) K.: AO. VII. 560–563. (306. szám); Kondé 64–66. (46. szám) (mindkettő E. és Tá. alapján). 79. 1359. jan. 24. Visegrád Konth Miklós nádor (H) nádor, a kunok bírája hírül adja: azon a congregatio generalis-on, amelyet [1358.] okt. 22-én (f. II. prox. p. fe. B. Luce ew., in a. prox. transacto) Gyarmath falu mellett tartott Nógrád és Hont m.-k nemessége számára, Domokos honti c. – amint az a nádornak a congregatio-n kiadott okleveléből kiderül – előadta, hogy a Hyduegh-i királyi népek a Hont m.-i Oluartelek ~ Olwartelek ~ Olvartelek földet Máté nádor ideje óta birtokolták, azonban István testvér Sagh-i prépost azt elfoglalta és most is elfoglalva tartja, holott az mindig Hyduegh birtokhoz tartozott. Erre István prépost úgy válaszolt, hogy a földrész mindig is övé és egyházáé volt, és békésen birtokolták azt, amit hatályos oklevelekkel tud igazolni, ezért ezek bemutatására időpontot kért a nádortól, aki – mivel az ügy királyi jogot érint – [1359.] jan. 13-ra (ad oct. fe. Epiph. d.) a királyi curia-ba halasztotta azt a fennálló állapot fenntartása mellett, amikor is a nádor dönteni kívánt az ügyben. A határnapon a nádor jelenléte e. megjelenve János testvér, a Sagh-i egyház őrszerzetese István prépost nevében a konv. megbízólevelével, szentszalvátori (S. Salvator) Simon mr. – aki a király nevében és megbízólevelével jött el – jelenlétében bemutatta az esztergomi Szt. István király-ispotályos ház keresztesei konv.-jének 1298. nov. 7-i (a. d. 1298., in oct. fe. OO. SS.) privilegiális oklevelét. E szerint a konv. színe e. megjelenve egyik részről László testvér, a Sagh-i Boldogságos Szűz-monostor prépostja officialis-ával, Deegh fia Miklóssal a maga és konv.-je nevében, másik részről Hunthpaznan nb. Kázmér fia Lampert mr., utóbbi előadta, hogy Hont m.-i Olwar birtokát – amely a prépost szintén Olwar nevű birtoka mellett fekszik, és amelyek között egy kis folyó van – Sagh falu elpusztítása, az okozott károk, emberek megölése, gyújtogatások, javak elvétele jóvátétele fejében, az esztergomi egyház kápt.-jának oklevele értelmében
