Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)
Documenta
49 30 M.-ért elzálogosította a prépostnak, a megváltás idejében azonban nem tudta visszaváltani. Ezt követően Miklós fia Demeter mr. Lampert mr. érdekében vállalta, hogy ue. 30 M.-ért megváltja azt a préposttól, ha a megváltás időpontjában ezt nem teszi meg, akkor ezt később csak kétszeres összegért teheti meg. A határnapon Demeter mr. nem tudta megváltani azt, így az kétszeres összegért volt a prépostnak lekötve, ezért ő Olwar birtokot az okozott károk fejében a prépostnak adta örök birtoklásra Miklós fia Demeter mr. – akinek nevében Bukury-i Iwanka jelent meg – és Byter c. – akit pedig officialis-a, Dénes képviselt a váci egyház kápt.-jának megbízólevelével – egyetértésével, Fedemus-i Miklós és Zeulchen-i Morouch szomszédok jóváhagyásával. Demeter és Lampert mr.-ek vállalták, hogy ha idővel László prépostot és egyházát a birtok miatt zaklatnák, patvarkodás bűnében marasztaltassanak el. Az oklevél tartalmazta a birtok határait is. Majd bemutatta Marouchuk mr. honti c. és a szb.-k 1346. márc. 22-én (in die medii Quadr., sc. f. IV.), [I.] Lajos király (H) parancsára Hyduegh faluban a tolvajok, útonállók és más gonosztevők megzabolázása és a királyi birtokjogok helyreállítása céljából a m. nemessége számára Morouth-i Miklós királyi ember jelenlétében tartott congregatio generalis-án, [1346.] márc. 25-én (4. die congregationis) kiadott nyílt oklevelét (l. Anjou-oklt. XXX. 222. szám). Továbbá bemutatta az esztergomi egyház kápt.-jának [I.] Lajos király (H) parancsára választ adó 1355. febr. 22-i (in a. d. 1355. in domin. Invocavit) oklevelét. E szerint a kápt. Dauid fia István királyi ember társaságában kanonoktársát, István mr. zólyomi főesp.-t küldte ki Olwar birtok hj.-ához tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy [1355.] febr. 20-án (f. VI. prox. p. diem Cynerum tunc preterita) kiszálltak Olwar birtokra, az alispán, a szb.-k, más nemesek és az összes szomszéd jelenlétében az esztergomi Szt. István király-konv. privilégiuma szerint, régi határai mentén, ellentmondás nélkül hj.-t végeztek, amikor is az alispán, a szb.-k és az összes szomszédok megtekintve Morouchuk mr. honti c., Dragul-i várnagy, valamint Pál mr. alispán és a szb.-k memoriális oklevelét, Olwar birtokot a Sagh-i egyház okleveleinek értelmében – amelyeket István prépost a színük e. bemutatott – a Sagh-i monostor birtokának ismerték el. Mindezek átolvasása u. a nádor 3 ízben megkérdezte Simon mr.-t, a király és a királyné procurator-át, hogy kíván-e ellene mondani a fentieknek, aki erre nemlegesen válaszolt, a birtokot pedig a felmutatott oklevelek értelmében a Sagh-i monostor tulajdonának ismerte el. A nádor a fentiek értelmében a bárók és a nemesek tanácsára Olvartelek birtokot a fenti oklevelekkel összhangban, régi határai között a Sagh-i Boldogságos Szűz-monostornak ítéli örök birtoklásra, mások jogának sérelme nélkül. Ennek az örök emlékezetben való megszilárdítására a nádor István prépostnak és egyházának a jelen, autentikus függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet adja ki. D. in Vysegrad, 12. die oct. fe. Epiph. d. predictarum, a. eiusdem 1359. E.: Dl. 1514. (Acta eccl. 31. 2. Acta Jesuitica Neosol. 3. 53.) Hátoldalán más egykorú és 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, előbbiben Olwartelke névalak, vörös-zöld sodraton ép függőpecsét. Má.: 1. Ue. jelzet alatt. (18. sz.-i egyszerű Má.-ban.) 2. Dl. 469. (Acta Jesuitica. Neosol. 4. 4.) (1730. dec. 23-i hiteles Má.-ban.) 3. Dl. 25 156. (Acta Jesuitica. Neosol. 4. 25.) (1736. évi Má.-ban.)
