Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

420 egybehangzóan előadták, hogy [1358.] aug. 1-jén kiszálltak Ge[de] birtokra, a szomszédokat összehívva jelenlétükben hitükre és a Szentkorona iránti hűségükre kikérdezték őket, hol feküdtek Erdeu fiai részének határjelei, akik úgy válaszoltak, hogy azokat meg akarják mutatni. János fia Péter szerint a határjelek a következőek voltak: nagyapja sessio-ja a Gede-i Boldogságos Szűz-egyház mellett, ezt János mr. is elfogadta, út az említett egyház mellett Ny-ról Ke felé, Konth földje, amely most Konya mr. kezén van, vízmeder, amiben akkor nem volt víz, és amely elválasztja Gede-t Konthfeulde-től, e vízfolyás Dé felé, Jobagh földje, Zanthou-i nemesek Swr földje, Palataschuan föld, Bagyun föld, Gudey-i szőlők felső része, Konthfeulde föld. Gudey falu e határok között fekszik, és Péter elmondása szerint ezek Erdeu fiainak és Waguth (dict.) János fiainak a részei. Ezt követően a szomszédok, Zanthou-i Miklós fia Gergely és ugyanoda valósi Imre fia Pál a királyi és kápt.-i emberek kérdésére a fentieket megerősítették, mint ahogyan sokan mások is. Peteu, Almas-i Péter fia Miklós, továbbá Bagul-i Simon fiai: Tamás és Simon viszont hitükre állították, hogy a falu nem Erdeu és Waguth (dict.) János fiaié, hanem Tamás fia János mr.-é, a Péter által megmutatott határok pedig nem valósak. Ezután az össze­gyűltek közül sokan megerősítették ezt, akik közül 4 emberről: 2 Almas-iról Péter azt állította, hogy nem az ő, hanem János mr. határosai, 2-ről pedig azt, hogy János mr. Bagud-i famulus-ai. Amikor Péter részét a Miklós c. országbíró oklevelében foglaltaknak megfelelően, Péter megmutatása szerint neki akarták iktatni, Tamás fia János mr. elmondta, hogy Gedey falu, ami Péter útmutatása szerint hozzá tartozik, valójában egyházával együtt az övé, ahol Péter nagyapjának sessio-ja van, attól és Konth földjétől kezdve Heuhalm-ig az ő része tart, mivel azok az ő jogai alá tartoznak. Mivel a szomszédok tanúvallomásai között eltérés volt, ezért az országbíró oklevelében előírtakat nem lehetett végrehajtani. Az oklevelek elolvasása u. Miklós c. ország­bíró az ország vele együtt ítélőszéket tartó főpapjaival és báróival úgy döntött, hogy notarius-ai írják újra a felek okleveleit, azonban Tamás fia János mr. e célból nem volt hajlandó megjelenni, v. maga helyett valakit küldeni az országbíró elé, aki e nélkül János fia Péter részére nem tudott igazságot szolgáltatni. E miatt János mr.-t meg kellett idézni az országbíró elé, aki írásban (litteratorie scribendo) felkérte [a váci kápt.-t], hogy Darouch-i János fia György v. Rohnan-i János fia Lukács v. Harkyan-i Miklós fia Balázs királyi ember társaságában küldje ki tanúságtevőjét, akinek jelen­létében a királyi ember Tamás fia János mr.-t büntetés kiszabása nélkül [1358.] szept. 15-re (ad predictas oct. fe. Nat. virg. glor. prox. tunc venturas) idézze a király jelenléte elé, közölve, hogy ha a fent említett ügyben nem jelenik meg, Miklós c. akkor is ítélkezni fog a jog rendje szerint. A király minderről ue. időpontra írásos jelentést kért a kápt.-tól. Majd az ügy tárgyalása többszöri halasztás u. [1359.] ápr. 3-ra (ad oct. diei medii Quadr. prox. preteritas) került. A határnapon – Miklós c.-t a király időközben Ho. és Da (regna) bánjává nevezte ki, az országbírói honor-t pedig az oklevéladó kapta meg – színe e. megjelenve egyik részről János fia Péter, másik részről Péter fia Tamás fia János mr. nevében pedig János deák a király megbízó­levelével igazságot kértek az országbírótól. Mivel Miklós c. döntését a felek nézet­eltérése miatt nem lehetett végrehajtani, a felek állításai szerint Abelfeulde és Bechefeulde földek Gedey birtok határain belül fekszenek, János fia Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom