Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

249 Horuaty-i Miklós királyi ember társaságában küldje ki tanúságtevőjét, akinek jelenlétében a királyi ember szólítsa fel Imrét és Pált az osztályrész Máté részére történő kiadására, ha ők erre nem hajlandók akkor pedig idézze őket a király jelenléte elé, a konv. pedig tegyen minderről írásos jelentést. A konv. jelentése szerint Horuaty-i Miklós királyi ember társaságában Simon deákot (litteratus) küldte ki tanúságtételre, akik egybehangzóan előadták, hogy [1357.] szept. 25-én (f. II. prox. p. fe. B. Mathei ap. et ew.) kiszálltak az említett Imréhez és Pálhoz Heym birtokra, és a királyi ember a király nevében felszólította őket, hogy Máténak adják ki osztályrészét, mire ők úgy válaszoltak, hogy Sadan birtok az ő vásárolt birtokuk, ezért Mátét abból nem illeti meg rész, Heym birtokból pedig már kiadták Máté részét. A királyi ember Imrét és Pált [1357.] okt. 6-ra (ad oct. fe. B. Mychaelis arch.) a király jelenléte elé idézte Máté ellenében. Az oklevél bemutatása u. Máté megkérdezte Imrét és Pált, miért nem hajlandók neki részt adni Heym és Sadan birtokokból, mire a személyesen megjelent Imre a maga és Pál nevében a Jazou-i konv. megbízólevelével úgy válaszolt, hogy örökölt Heym birtokukon már megosztoztak Mátéval, a részeiket határjelekkel el is válaszották egymástól, Sadan birtok azonban őket vásárlás címén illeti meg, amiről hatályos oklevelekkel rendelkeznek, és ezeket az országbíró által kijelölendő időpontban készek bemutatni. Miklós c. erre úgy rendelkezett, hogy a nevezettek a birtokfelosztásról és Sadan birtok megvásárlásáról szóló okleveleiket [1358.] febr. 21-én (in oct. diei Cinerum prox. tunc venturis) mutassák be Máté ellenében, amikor is dönteni kívánt a felek között a jog rendje szerint. A határnapon Pál nem jelent meg, és nem is küldött maga helyett senkit, amiért bírságot vont magára. Imre nevében Benedek fia Benedek jelent meg a Jazou-i konv. megbízólevelével, és a Tamás fia Imre által vállalt oklevél-bemutatást nem teljesítette, hanem erre indoklás megadása nélkül végső időpontot kért, ezért Miklós c. országbíró úgy rendelkezett, hogy Imre az említett okleveleket 3 M. bírság megfizetése u. [1358.] máj. 1-jén (in oct. fe. B. Georgii mart. tunc venturis) mutassa be Máté ellenében, aki ekkor szintén tartozik bemutatni okleveleit. A határnapon Pethenye fia Máté megjelent Zeech-i Miklós c. országbíró e., és kész volt okleveleit bemutatni, Imre is megjelent, de okleveleit nem mutatta be, és a 3 M. bírságot sem fizette meg az országbírónak és a perbeli ellenfélnek, hanem ezekre indoklás nélkül végső határidőt kért, mire az országbíró úgy döntött, Tamás fia Imre [1358.] aug. 1-jén (in oct. fe. B. Jacobi ap. tunc venturis) mutassa be okleveleit perkezdet e. a 3 M. kétszeresét kitevő bírság terhe alatt. A határnapon, noha a felek megjelentek az országbíró e. és okleveleiket is készek voltak bemutatni, mivel azonban Imre a 9 M. bírságot az országbírónak és a perbeli ellenfélnek nem fizette meg, hanem erre indoklás nélkül végső határidőt kért, az országbíró az oklevelek bemutatását [1358.] nov. 8-ra (ad oct. fe. OO. SS. tunc venturas) halasztotta azzal, hogy Imre a 9. M. bírságot kétszeres összegben tartozik megfizetni neki és a perbeli ellenfélnek. A határnapon az országbíró e. megjelenve Benedek fia Benedek Imre nevében a Jazou-i konv. megbízólevelével, Máté jelenlétében kész volt bemutatni az említett okleveleket, azonban a 18 M.-t az országbírónak és a perbeli ellenfélnek nem fizette meg, hanem erre indoklás nélkül újabb határidőt kért. Erre az országbíró az oklevelek bemutatását [1359.] jan. 13-ra (ad oct. fe. Epiph. d. tunc venturas) halasztotta oly módon, hogy Imre ekkor a 18 M. bírságot