Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

t kérte Gergely [fa:] Elek pécsi egyházm.-i klerikus számára, att�l f�ggetlen�l, hogy nevezett az esztergomi egyházm.-hez tartoz� pozsonyi egyházban már prépostság váro­mányosa. D. apud Villanovam, Avinionensis diocesis, VII. Kal. Jun., [pápaságának] 6. év[é]ben. Reg.: 1. Bossányi szerint: ASV. Reg. Suppl. v. 29. f. 145. 2. Bossányi szerint: ASV. Reg. Suppl. v. 28. f. 110v. 3. Doc. Rom. Hist. szerint: ASV. Reg. Suppl. v. 30. f. 178v. K.: Reg. Suppl. II. 335. (149. szám) (Reg. 1. alapján); uo. 410. (329. szám) (Reg. 2. alapján); Smic.ˇ XII. 479-480. (369. szám) (Reg. 1. alapján). R.: Doc. Rom. Hist. C. XI. 274. (273. szám) (Reg. 3. alapján; román nyelven). 591. 1358. máj. 26. [I.] Lajos király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli d.) Bulch-i Domonkos fa: Zwdor (dict.) Péter mr., Sarus m.-i c. és Gyosgewr-i várnagy a maga, valamint testvérei (fr. uterini): Mihály, Gy�rgy, Simon, Mikl�s, István, János és Imre nevében is el ̋ oterjesztett kérése, ill. oklevél-bemutatása alapján átírja saját, 1350. nov. 17-én kelt, a nagy pecsétjével megjel�lt nyílt oklevelét (Anjou-oklt. XXXIV. 398. [723. szám]). Errol ̋ a király autentikus kett ̋ opecsétjével ellátott privilégiumot ad ki. os f�gg ̋ Kelt Mikl�s kalocsai érsek, a királyi aula kancellárja keze által, a. d. 1358., VII. Kal. mensis Jun., uralkodásának 17. évében. Mikl�s lévén az esztergomi érsek és ua. hely �r�k�s c.-e, Wgolinus a spalat�i érsek, Mikl�s az egri, Demeter a váradi, Domonkos az erdélyi, Mikl�s a pécsi, Kálmán a gy ̋ ori, Lászl� a választott veszprémi, István a zágrábi, Mihály a váci, Tamás a csanádi, Péter a boszniai, János a knini, István testvér a nyitrai, Tamás a szerémi p�sp�k; Konth Mikl�s a nádor és a kunok bír�ja, András az erdélyi vajda, Mikl�s a Machow-i bán, Leustachius a szlav�n (regni Sclauonie) bán, Chyko a tárnokmester, Leukus az asztalnok-és pohárnok-, Dénes a lovász-, Tamás az ajt�náll�­mester, M�ric fa: Simon a Pozsony m.-i c. A. E.: Dl. 4154. (MKA. NRA. 1537. 40.) Hártya, foltos, csonka; hátlapján hasonl� kor� és �jkori kézírással tárgymegjel�lések; alul piros és z�ld fonaton csonka f�gg ̋ opecsét. Alul I. Lajos király 1364. febr. 3-án kelt meger ̋ o záradéka. osít ̋ K.: – R.: Wenzel, Di�sgyor ̋ 28. (9. szám). 592. 1358. máj. 26. Visegrád [I.] Lajos király (H) tudatja híveivel, Raguza város rector-ával, bír�ival, esk�dtjeivel, polgáraival, hospes-eivel és k�z�sségével: a város képvisel ̋ oi és k�vetei, ti. Illés (Hely­as) raguzai érsek, valamint Ragima-i Péter, Bonar-i János, Gonrido-i János és Zerna-i János élve azzal a megbízással, amellyel a Pistorio-beli néhai Parinius rendes bír�nak és jegyz ̋ onek a fa, Goffredus városi írnok keze által kiállított k�zokirat tan�sága szerint (ex instrumento publico, scripto manu Goffredi condam sc. Parinii de Pistorio iudicis or­dinarii et notarii ac vestri communi iurati scribe) felruházták ̋oket, színe e. megjelenvén az ̋ o, továbbá az anyakirályné, nemk�l�nben királyi hitvese, valamint a k�rnyezet�kben lévo ̋ f ̋ oterjesztést tettek, miszerint j�llehet Ragu­opapok és bár�k jelenlétében olyan el ̋ za városnak emberemlékezet �ta a magyar királyság fennhat�sága alá kellett tartoznia, az mégis, mintegy 120 éve a velenceiek uralma alá ker�lt, s amikor Dalmácia �jra ma­gyar fennhat�ság alá jutott, és a velenceiek lemondtak minden rá vonatkoz� jogukr�l, akkor a város k�z�ssége b�lcs megfontolás u. ̋ ot v. uno­oket k�ldte el, hogy urukként ̋ ka�ccsét (fr. noster), a néhai István herceg fát: János herceget elismerjék, így h�dolatuk elfogadását kérték. Minthogy kérés�k kegyes fogadtatásra talált, a király a Dalmácia ter�letén alapított és ott fekvo ̋ Raguza városát elfogadja uralma alá tartoz�nak. Ezután akarata szerint ak�veteka városk�z�sségt ̋ ol kapott, már említett okirattal felhatalmazva a Szentírás érintésével esk�t tettek az o, ̋ továbbá megsz�letendo ̋ fai, ill. János herceg személye iránti h�dolatuk kifejezésére, egyszersmind a k�vetkezo ̋ ígéreteket tették: [1.] Ettol ̋ az évt ̋ ol kezdve, alávetettségének jeleként a város évenkénti egy alkalommal 500 megfelelo ̋ s�ly� dukátot fog fzetni neki és ut�dainak. [2.] Évente 3 alkalommal a ra-231

Next

/
Oldalképek
Tartalom