Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

guzai katedrálisban el fogják énekelni a laudes-t a királyért, a leendo ̋ fáért v. faiért és unoka�ccséért, ahogyan ez szokásban van. [3.] Amint a király megparancsolja, onnan­t�l kezdve mindig használni fogják a királyi zászl�t v. jelvényt (vexillum seu insignum) mind a szárazf�ld�n, mind pedig haj�ikon a tengeren. [4.] Amennyiben a király v. leendo ̋ fa v. unoka�ccse, ill. más �r�k�se a városba utazna és oda belépne, akkor ̋ oket 100 otv. ̋ emberrelegy�tt királyifenségéhezill ̋ oen fogják fogadni, és a város k�z�ssége 2 reggelit és 2 ebédet ad neki, avagy nekik. [5.] Ha a király saját k�ltségén hadsereget szerel fel a királyság tengerein, akkor a város 30 gályát meghalad� haj�szám esetén 1-et a k�ltsé­gek átvállalásával a király szolgálatába fog állítani és fenntartani a hadjárat végéig. [6.] Amikor a király a dalmát városok lak�ib�l – zsoldfzetés nélk�l – sereget állít ki, akkor minden 10 gálya u. 1-et maguk adjanak, oly m�don, hogy az általa kiválasztott gálya ke­r�lj�n a rendelkezésébe. A király a város részér ̋ ol iránta megnyilvánul� ezen j�indulat és tisztelet viszonzásául megígérte: [1.] Raguza városát és lak�it megvédi Szerbia (Rasscia) királyának, Bosznia (Bozna) bánjának – a király hívének –, és másoknak az esetleges tá­madásait�l. [2.] Azt is megértve, hogy a városnak nagyobb ter�letre volna sz�ksége, a k�vetek által k�zvetített kérésnek eleget téve a király �r�kjog� birtoklásra odaadja a Raguza fennhat�ságába tartoz� ter�let (comitatus) határát�l, nevezetesen a Curilla ne­vezet ̋u helytol ̋ a Stagnum nevezet ̋u helyig kiterjedo, ̋ tengermelléki lakatlan részt. [3.] Továbbá azt is meghagyja, hogy a város, valamint minden birtokában lévo ̋ szárazf�l­di ter�let kormányzata és fel�gyelete a szabályozás, a j�vedelmek, a szokásjogok, ill. a fennhat�ság (statuta, introitus, consuetudines dicte civitatis ac districtus) tekintetében maradjanak a város polgárainak hatalmában. [4.] A tengeri szigeteket illet ̋ oen ugyan­�gyrendelkezzenekéséljenekeddigijogaikkal,ahogyanabbanazid ̋obentették, amikor Velence uralma alatt álltak. [5.] Elhatározta azt is, hogy ha valakinek a Magyar Király­ságb�l peres �gye támad egy raguzabeli emberrel, avagy épp fordítva, akkor a felperes k�teles az �gyben illetékes t�rvényszékhez fordulni (actor teneatur sequi forum rei) – hacsak az érintett személyek nem a b ̋untett v. �gylet helyszínén találhat�ak –, és akkor k�lcs�n�sen megfelelni tartoznak egymásnak ama hely bírája e., de ez nem vonatkozik a dalmát városokra, Holm f�ldre, Brezna-ra és Zentha-ra, amelyekkel állításuk szerint Raguza város a maga polgárainak és a felsorolt ter�letek [lak�inak] akaratáb�l érvé­nyes egyezményekkel rendelkezik és bevett gyakorlatot k�vet (cum quibus dicta civitas Ragusina habere dicitur certa pacta et consuetudines de voluntate dictorum civium et terrarum approbata). [6.] Továbbá azt is megengedi, hogy olyan esetben, amikor a király v. ut�dai, ill. unoka�ccsei és Szerbia (Rascie) királya, avagy a velenceiek k�z�ssége k� ­z�tt ellenségeskedés támadna, akkor a raguzaiaknak ett ̋ ol f�ggetlen�l szabadságukban áll, hogy keresked ̋ oik mind Szerbiában, mind Velencében gyakorolják mesterség�ket, amíg ezzel ellentétbe nem ker�lnek a király tiszteletével. Mindezen rendelkezések meg­tartására a raguzai k�vetek a maguk és a város nevében esk�t tettek. Minthogy a király sz�kségesnek tartotta a fentieket további feltételekkel is kiegészíteni, ezért a f ̋ opapok­kal és bár�kkal egy�tt az alábbiak teljesítésére nézve is esk�vel k�telezte �j alattval�it: [1.] Miként Raguza város képvisel ̋ uségesk�t tettek a királynak, a fának oi és k�vetei h ̋ v. fainak, avagy az unoka�ccsének, �gy a város k�z�sségének is �r�k esk�t kell tennie az el ̋ o szolgálatukra. [2.] To­obb mondottak, ill. a király más ut�djai számára és az ̋ vábbá, amennyiben a király a várost képes megvédelmezni Szerbia (Rascia) királyát�l és a bosnyák bánt�l, valamint más támad�kt�l is, akkor azt a 2500 arany iperperumot, amelyet zaklatásuk elker�lése érdekében Szerbia királyának, és azt az 500-at, amelyet a bosnyák bánnak szoktak fzetni, ezent�l a királynak és ut�dainak tartoznak szolgáltat­ni. [3.] A város k�teles a király által a maga hívei k�z�l kiválasztott c.-t elfogadni és részére a megfelelo ̋ járand�ságot és a szokásjogok szerinti illetékeket biztosítani (cum sallario competenti et consuetudinibus oportunis). [4.] Ha a király valamely dalmáciai alattval�ja v. más város, esetleg más ter�let lázadni merne, akkor ennek visszaszorítá­sára a tengeren egy gályát szolgáltassanak ellátással. [5.] A király barátait barátokként, az ellenségeit ellenségként kell kezelnie a városnak. Az uralkod� az ut�bbi p�tláso­kat tanácsad�ja, Péter boszniai p�sp�k �tján f�gg ̋opecsétje alatt elk�ldi a címzettek és a város k�z�ssége számára, hogy hozzájárulásukat elnyerje, mivel ezek elfogadásával kapcsolatban a város képvisel ̋ o felhatalmazásuk oi és k�vetei tagadták, hogy megfelel ̋ lenne. Továbbá a király a boszniai p�sp�k társaságában visszak�ldi a k�veteket is annak érdekében, hogy t ̋ ol�k uralkod�i szándékair�l teljesebb felvilágosítást nyerve a város vezet ̋ oi k�nnyebben beleegyezés�ket és hozzájárulásukat adják a létrej�tt egyezséghez, noha amint a k�vetek elmondták, ̋ o oket azzal k�ldték el hozzá, hogy csak a rendezend ̋ 232

Next

/
Oldalképek
Tartalom