Papp Róbert: Anjou–kori Oklevéltár. XLII. 1358. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

h ̋uségére a Szentírás megérintésével a kijel�lendo ̋ királyi képviselo ̋ e., mint ahogyan az érsek és társai is képvisel ̋ oség�kben esk�t tettek az ̋ o

oi min ̋ o, továbbá a megsz�letend ̋ fai, ill. János herceg személye iránti h�dolat kifejezésére. [2.] Évenként egyszer h�dolatuk jeleként fzessenek 500 megfelelo ̋ s�ly� (bonus et iustus ponderis) dukátot. [3.] Azt a 2500 arany iperperumot, amelyet zaklatásuk elker�lése érdekében Szerbia királyának

(regi Rascie), és azt az 500-at, amelyet a bosnyák bánnak, az o ̋ [ti. a magyar király] hívének szoktak fzetni – amely fzetségek esetében 2 iperperumot tekintenek a ft.-tal egyenérték ̋unek –, s nemk�l�nben minden más, bárki számára ez ideig ny�jtott teljesítést, ahogyan megígérték, a királynak és ut�djának szolgáltatják évente ezent�l, minthogy ̋ oket a nevezettek támadásait�l a továbbiakban megvédelmezni. [4.] Évente o fogja ̋ 3 alkalommal a raguzai kathedrálisban énekeljék el a laudes-t a királyért és �r�k�seiért, ahogyan ez szokásban van. [5.] Amint a király megparancsolja, onnant�l kezdve használják mindig a királyi zászl�t v. jelvényt (vexillum seu insignum) mind a szárazf�ld�n, mind pedig haj�ikon a tengeren. [6.] Amennyiben a király v. fa v. unoka�ccse, ill. más �r�k�se a városba utazna és oda belépne, akkor fogadják királyi fenségéhez ill ̋oen, és a város k�z�ssége adjon 2 reggelit és 2 ebédet neki. [7.] Ha a király saját k�ltségén hadsereget szerel fel a királyság tengerein, akkor a város k�teles 30 gályát meghalad� haj�szám esetén 1-et a k�ltségek átvállalásával a király szolgálatába állítani és fenntartani a hadjárat végéig. [8.] Amikor a király a dalmát városok lak�ib�l – zsoldfzetés nélk�l – sereget állít ki, akkor minden 10 gálya u. 1-et maguk adjanak, oly m�don, hogy a király 2 gálya k�z�l választhassa ki az akaratának megfelel ̋

ot. [9.] Mindezekért cserébe a király megígéri, hogy a várost és lak�it megvédi Szerbia (Rascie) királyát�l és a boszniai bánt�l – a király hívét ̋ol –, valamint másokt�l is. [10.] Azt is megértvén,

hogy a városnak nagyobb ter�letre volna sz�ksége, kérés�knek eleget téve a király �r�kjog� birtoklásra odaadja a Raguza fennhat�ságába tartoz� ter�let (comitatus) határát�l,

nevezetesenaCureillanevezet ̋uhelyt ̋ o,tengermelol a Stagnum nevezet ̋u helyig kiterjed ̋ léki lakatlan részt. [11.] Királyi akarata j�voltáb�l a város, valamint minden birtokában lévo ̋ szárazf�ldi ter�let kormányzata és fel�gyelete a szabályozás, a j�vedelmek, a szokásjogok, ill. a fennhat�ság (statuta, introitus, consuetudines ac districtus) tekintetében maradjanak a város polgárainak hatalmában. [12.] A tengeri szigeteket illet ̋oen ugyan�gyrendelkezzenekéséljenekeddigijogaikkal,ahogyanabbanazid ̋obentették, amikor Velence uralma alatt álltak. [13.] A város k�teles elfogadni a király által, a hívei k�z�l kijel�lt c.-t, akinek a meger ̋

osítése is a király hatásk�rébe tartozik (comitem autem illum

assumpmere tenebuntur, quem ex fdelibus regni nostri duxerint [! 3: duxerimus (?)] eligendum, cuius confrmatio ad nostram pertinebit maiestatem). [14.] A c.-nek k�telesek a s�járulékb�l (de sallario) és más jogokb�l és tisztségekbol ̋ a város szokásjoga szerint kijár� részt megfzetni. [15.] A c.-nek �gy kell ellátnia hivatalát, ahogyan az szokásban volt abban az id ̋oben, amikor a város még Velence fennhat�sága alá tartozott, egy�ttm ̋uk�dve a Raguza város nagyobb tanácsa által megválasztott, bírákb�l, tanácsnokokb�l és

tekintélyes polgárokb�l alkotott test�lettel (consilium), semmilyen k�r�lmények k�z�tt nem lépve t�l azon a hatásk�r�n, amelyet k�z�tt�k a teend ̋ oen a szokás

ok ellátását illet ̋ kialakított. [16.] Az uralkod� meger ̋

osíti a várost mindenben, amit akár a szárazf�ld�n, akár a tengeren eddig birtokolt. [17.] Ahhoz is engedélyét és hozzájárulását adja, hogy ha valakinek a Magyar Királyságb�l peres �gye támad egy raguzabeli emberrel, avagy

épp fordítva, akkor a felperes k�teles az �gyben illetékes t�rvényszékhez fordulni (actor teneatur sequi forum rei) – hacsak az érintett személyek nem a b ̋untett v. �gylet helyszínén találhat�ak –, és akkor k�lcs�n�sen megfelelni tartoznak egymásnak ama hely

bírája e., de ez nem vonatkozik a dalmát városokra, [[K.: Holm f�ldre]], Chelme f�ldjére, Bozna-ra és Zenta-ra, amelyekkel állításuk szerint Raguza város a maga polgárainak

és a felsorolt ter�letek [lak�inak] akaratáb�l érvényes egyezményekkel rendelkezik és bevett gyakorlatot k�vet (cum.quibus dicta civitas Ragusina habere dicitur certa pacta et consuetudines de voluntate dictorum civium et terrarum approbata). [17.] Végezet�l a sz�ban forg� város polgárai és k�z�ssége esk�vel tartoznak afel ̋

ol, hogy a király

sz�vetségeseit (amicus) sz�vetségesnek, az ellenségeit pedig ellenségnek tekintik. [18.] Abban az esetben, ha alattval�i k�z�l v. Dalmácia f�ldjérol ̋ valaki lázadásba kezdene a királlyal, avagy ut�djával szemben, és visszaverésére az uralkod� sereget állítana a tengeren, akkor támogatásképpen egy gályát adva k�telesek ot ̋ megsegíteni, amelyet a saját k�ltség�k�n 3 havi id ̋

otartamra kell a király szolgálatában tartaniuk. [19.] Továbbá, olyan esetben, amikor a király v. ut�djai és Szerbia (Rascie) királya, avagy a velence-234