B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
76 felek vagy törvényes megbízottaik jelenlétében először régi határai mentén bejárják, majd négy egyenlő részre osszák, és az egyik, egy tömbben fekvő részét (ex una parte et in uno loco et antiquo) új határokkal elválasztva az asszonyoknak iktassák azzal a joggal, amivel hozzájuk tartozik, majd a maradék háromnegyed résznek a felét határokkal elválasztva az egri püspöknek iktassák a budai káptalan oklevelének megfelelően, a háromnegyed rész másik fele pedig Torniez (dict.) Benedek fiaié: Jánosé, Istváné és Dénesé és mindazoké marad, akikhez a jog szerint tartozik. Az iktatás során a felek egymásnak nem mondhatnak ellent, ha más lép fel ellentmondóként, azt a királyi emberek a budai káptalan tanúságtevőinek jelenlétében tartoztak megidézni azzal a féllel szemben, akivel szemben ellentmondott, [1353.] jan. 8-ra (ad oct. diei Strennarum) a király jelenléte elé, és az eltiltott részt vagy részeket királyi mértékkel megmérni, vagy ha megmérni nem lehet, akkor szemmel megbecsülni kötelesek az ország szokása (consuetudo) szerint, és minderről a budai káptalan tartozott a királynak jan. 8-ra jelentést tenni. A terminusról az egyrészről Miklós leányai, másrészről Benedek fia Dénes és Batur-i Leustach fia Miklós özvegye közötti per Tamás comes oklevelének megfelelően több halasztás után [1354.] máj. 1-re (ad oct. fe. B. Georgii mart., in a. nunc prox. elapso) került. Innét pedig, miután Tamás comes Isten akaratából elhunyt és az országbírói honor Miklósra szállt, a per tárgyalását oklevelével a király Szerbia ellen vezetett hadjárata jan. 20-ra meghirdetett oszlásának 14. napjára, azaz febr. 3-ra (ad quind. residentie exercitus regii versus Rasciam moti et ad quind. fe. Epiph. d. proclamate) halasztotta. A terminuson megjelent előtte egyrészről Klára és Katalin asszonyok nevében Demeter fia János az egri káptalan megbízólevelével, másrészről Benedek fia János a fr.-e: Dénes és Batur-i Leusták fia Miklós özvegyének nevében a csanádi és az egri káptalanok megbízóleveleivel és bemutatták a budai káptalan királynak írott válaszlevelét, miszerint a káptalan Tamás comes kérésének megfelelően Zomu lya-i Miklós fia Péter (Klára és Katalin asszonyok részére küldött) és Zalowk-i Péter (Miklós egri püspök részére küldött) királyi emberekkel kiküldte tanúságtevőit, Lukács sacerdos-t és Mihály klerikust, akik a káptalanba visszatérve egybehangzóan azt jelentették, hogy nov. 8-án (in predict. oct. fe. B. Martini conf.) kiszálltak Boch birtokra, az összehívott szomszédok és határosok, valamint Miklós fia János (a püspök megbízottja) és Demeter fia János (az asszonyok megbízottja) jelenlétében a birtokot igaz és régi határai mentén bejárták, majd Tamás comes döntésének megfelelően négy részre osztották, és egyik, egy tagban (in uno ambitu ac in uno loco) elhelyezkedő negyedét határokkal elválasztva az asszonyoknak akarták iktatni, azzal a joggal, amivel hozzájuk tartozik. Azonban Torniez (dict.) Benedek fia Dénes és Batur-i Leusták fia Miklós fia János anyjuk nevében a birtok negyedrészének iktatásától és a birtok felosztásától a királyi embereket és a káptalani tanúságtevőket eltiltották. Demeter fia János ennek az okát szeretné megtudni. Benedek fia János a fr.-e: Dénes és Leusták fia Miklós özvegye nevében elmondta, hogy noha Dénes és Miklós özvegye Boch birtok iktatása során ellentmondtak, azonban a nevükben ennek az ellentmondásnak nem tudja okát adni. Mindezekért az országbíró a vele törvényszéket ülő bárókkal és nemesekkel úgy határozott, hogy Dénest és Miklós özvegyét az alábbiakról szóló jelentés visszavitelekor, a perbe lépés előtt részére és a perbeli ellenfél részére megfizetendő három márka bírságban marasztalja el és jelen oklevelével meghagyja a káptalannak, hogy küldje ki tanúságtevőjét, akinek a jelenlétében Posagh-i
