B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
455 osztályt tették: a birtokokat két egyenlő részre osztják, és az egyik fél minden tartozékával és a rajta lévő haszonvételekkel együtt Wenhardus fia Miklós mesteré, fiaié, valamint örököseiké, a másik fele pedig minden haszonvételével és tartozékával együtt Corardus fia Miklós fiaié: Istváné, Benedeké és Jánosé, valamint örököseiké. Tá.: Vasvári káptalan, 1399. okt. 28. > Garai Miklós nádor, 1405. szept. 5. > vasvári káptalan, 1405. nov. 3. (Dl. 42 860. MNM. Törzsanyag, Véghely). 762. 1355. dec. 21. A veszprémi káptalan 1355. dec. 21 -i (in fe. B. Thome ap., sub a. d. 1355.) oklevele szerint [az országbíró által elrendelt köztudomány elvégzése után (l. 286. szám)]) Pertholdus [tihanyi] apát a színük előtt azt a négy sessiot (az elsőn Tamás fia Péter észak felől, a másodikon János fia Tamás, a harmadikon Demeter fia András, a negyediken Mathye fia Péter lakik), melyeket [az oklevél más részéből: Vesprimium-i Tamás fia] Damianusnak királyi adomány folytán kellene birtokolnia, minden tartozékukkal és haszonvételükkel (szőlőkkel, szántóföldekkel, erdőkkel, legelőkkel és a Balatinumon lévő halászóhelyekkel) a maga és konventje nevében visszaadta Damianusnak és örököseinek, Damian pedig a négy közül egy sessiót (melyen Mathie fia Péter lakik) a tihanyi monostornak adta lelke üdvéért. Tá.: Bebek I stván országbíró, 1361. febr. 28. > Lackfi Imre nádor, 1373. dec. 2. Veszprém Megyei Levéltár. Morócza cs.: Morócza-iratok 29. (Df. 282 722.) K.: Zala II. 70 –93. (31. szám); P. X. 570. (75. szám) (Mindkettő a tartalmilag átíró oklevélben). R.: P. X. 555. ( 66. szám). 763. 1355. dec. 21. Zeech-i Miklós comes, [I.] Lajos király (H) országbírája és Turuch megye honorbirtokosa tudatja, hogy Chuna (dict.) András fia Pál és Ogya-i Endre fia János előtte személyesen megjelenve elmondták, hogy amennyiben szükségtől hajtva el akarnák vagy zálogosítani Ogya-i néhai Andych és Fako Ogya-i birtokrészét, amit nekik Thot (dict.) Lőrinc, néhai királyi tárnokmester fiai: Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán és Leukus királyi asztalnokmester és székelyispán (comes Siculorum) az országbíró más privilégiumával megegyezésük szerint (in forma concordie et conpositionis) viszszaadtak és visszabocsátottak, valamint a saját ottani birtokrészeiket, akkor csak Miklós vajdának, fr.-ének: Leukus mesternek és örököseiknek adhatják és zálogosíthatják el a jogos áron (in condigno pretio et valore), ahogyan minderre kötelezték magukat az országbíró előtt. D. in Vyssegrad, in fe. B. Thome ap., a. d. 1355. E.: Dl. 4573. (MKA. Acta ecclesiastica ordinum et monialium POSON 49.6.) Hártya. Hátlapon későbbi kézzel írott tárgymegjelölés és kerek pecsét.
