B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
456 764. 1355. dec. 21. Trencsén Mihály mester trencséni alispán és várnagy, valamint a megye szolgabírói tudatják, hogy Drethma-i László özvegye előttük személyesen megjelenve elmondta, hogy Zamar-i Márton fia Pétertől elvitt egy ekét négy ökörrel, de nem tudta visszaadni, mert azokat Kálmán fiai: Buchk és Benedek hatalmasul tőle elragadták. Mivel mindezeket az asszony szóban mondta el (oretenus asseruit), a megye hatósága meghagyta, hogy az asszony [1356.] jan. 11-ig (usque f. II. p. fe. Epiph. d.) a négy ökörért két márka széles dénárt tartozik fizetni Péter comesnek vagy a birtokaiból annyit kell lekötnie számára, amennyi arra megfelelő. Az egy márka bírság felőli döntést, melyben László özvegye Péter comessel szemben elmarasztaltatott, ue. terminusra halasztják. D. Trenchin, f. II. an. fe. Nat. Christi, a. d. 1355. E.: Dl. 4574. (MKA. NRA. 1598.14.) Papír. Hátlapon külzet ( Pro Petro filio Martini contra dominam relictam Ladislai de Drethma super satisfactione duarum marcarum denariorum memorialis .), valamint két zárópecsét foltja. K.: AO. VI. 417. (264. szám). 765. 1355. dec. 22. Az egri káptalan 1355. dec. 22-én (f. III. p. fe. S. Thome ap., a. d. 1355) kelt nyílt oklevele szerint egyrészről Nyek-i Achynktus fia Miklós fia Dávid, másrészről Bold-i Almus fia János a káptalan előtt személyesen megjelenve elmondták, hogy a közöttük mostanáig különböző ügyekben, különösen a szomszédos Nyek és Bold nevű birtokaik határainak elkülönítése miatt pereskedtek, azonban fogott bírák segítségével a következő megegyezésre jutottak: minden egymás ellen eddig elkövetett károkozásában és jogtalanságban kölcsönösen felmentik egymást, és az oklevélbe foglalt határok mellett elkülönítik a birtokokat. Tá.: Egri káptalan, 1378. márc. 14. > Szécsi Miklós országbíró, 1383. okt. 21. Dl. 50 278. (Gyűjteményekből, Ernst gyűjtemény, Radvánszky cs. sajókazai lt.) 766. 1355. dec. 22. A. 1355., die 22. Dec. A velencei tanács határozata: Padua urának Johannes Peraga útján válaszoljanak, illő módon köszönetet mondva neki azért, amit meg akart osztani velük. Arra, amit Coradus Lupus mondott neki Mo. (H) királyával való rokonsági szerződésről, biztosak benne, hogy tisztességéhez és az övékhez méltóan válaszolt és válaszolni fog. Minden válaszához hozzáteszi, hogy kívánta és kívánja Mo. (H) királyának szeretetét és jóindulatát, mégis kívánta és kívánja Velence becsületét és javát, melynek állapotát magáénak tekinti és magáénak tekintette, ahogyan Velence is tette és teszi. K.: Ljubić, III . 297 –298. (440. szám); Wenzel, Dipl. eml. 459–460. (370. szám).
