B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
316 germanusa, János nevében pedig jobbágya, Lőrinc fia Mihály jelent meg és új időpontot kért (terminum assumpsit), így a szolgabírák a pert jelen oklevelük kiadásának 15. napjára, azaz szept. 9-re halasztják. D. in Kolus, in termino prenot., a. d. 1355. E.: Dl. 50 335. (K. Papp Miklós gyűjteménye). Papír. Hátlapon külzet ( Pro Johanne germano Gerew contra magistrum Johannem comitem de Kolus prorogatoria ad quindenas. ) és két zárópecsétre utaló vágások. R.: Erdélyi Okm. III. 296. (809. szám). 517. 1355. aug. 28.[?] A váradi káptalan tudatja, hogy Zeech-i Miklós comes, országbíró és Turuch megye honorbirtokosa oklevelének megfelelő en Kallou-i Simon fia Péter aug. 27-én (in oct. fe. B. regis Stephani) huszonötödmagával, nemes eskütársakkal Byri-i Tamás felesége, valamint fiai: László és János ellenében tartozott esküt tenni előttük, miszerint famulus-aival: Zathmar-i (dict.) Péterrel és Jánossal és Gyula fia Miklóssal, valamint másokkal 1353. okt. 18-án (in fe. B. Luce euang., in a. d. 1353.) hatalmaskodva (propria sua auctoritate) nem ment jobbágyuk, Vörös (Rufus) János Kallo-i házához, onnét Jánost nem vonszoltatta ki, majd a piactéren nem verette meg kegyetlenül, továbbá János feleségét nem ütötte arcon (per facies percussisset), magát Jánost pedig egy napig nem tartotta bilincseiben, továbbá [...] Lőrinc nevű másik jobbágyuk házához nem ment hatalmaskodva, sem pedig annak feleségét betegágyából nem vettette ki, majd ezek után nem ment Byri-i Tamás felesége és fiai házához, onnét nem szabadította ki törvényesen fogságban lévő (legitime captus) emberét, Nagy (Magnus) Istvánt. A terminuson Simon fia Péter a káptalan előtt letette az esküt eskütársaival: [kihúzva: Sinay-i Pál], [Bozdany] -i Lachk], Guth-i János, [...] János, [...], Rag-i Mihály, Pazun-i Demeter fia Miklós, [...]-i János, [Pozun]-i Péter, [...], [...] -i Demeter, Bogdan-i András, Pazdan-i János, [...]-i János, Bukun-i [...] , [...], Péter, Zanto-i Péter(?), Kuntey-i Pál, Reuche-i Pál fia Mihály, S emy[en?]-i Nagy (Magnus) [...], [...], Serephel fia János, [Syn]ka? fia János, Kesereu-i Mihály, [...]-i Balázs, [...] és Zanto-i Mathye. D. 2(?). die oct. fe. B. regis Stephani, a. d. [13]55. E.: Dl. 51 683. (Kállay cs. lt. 1300.1059.) Papír, csonka, hiányos. Hátlapján külzet (Pro nobili domina consorte Thome de Biry et filiis suis contra Petrum filium Symonis de Kallo super depositione iuramenti per [...] expeditoria.) és mandorla alakú zárópecsét töredékei. R.: Kállay II. 30–31. (1160. szám); Doc. Trans. X. 357. (338. szám). 518. 1355. aug. 29. Buda Erzsébet királyné (H és P!) András volt bánnak, jelenlegi királynéi tárnokmesternek vagy a Zewleus-i hegy szőlei után fizetett vám (tributum) szedésére állított embereinek. Vgucha megye nemeseinek panaszaiból megtudta, hogy amikor ők és jobbágyaik eddig a régi szokásnak megfelelően (ex antiqua consuetudine) a Zeuleus királynéi város területén fekvő szőleik után egyenként annak a földnek egy fertoját (azaz 12 garast) fizettek a korábbi királynéi tárnokmestereknek, azonban most ő minden szőlő
