B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
317 után egy forintot akar beszedni. Ezért a királyné meghagyja a tárnokmesternek, hogy minden szőlő után egy ferto-t (azaz 12 garast) szedjen, ahogy az régtől fogva szokásban volt, továbbá ha egy szőlőt a fr.-ek vagy rokonok egymás között megosztanak, akkor mindenkitől annyit szedjen, amekkora része van a szőlőből. D. Bude, in fe. Decoll. B. Johannis Bapt., a. d. 1355. E.: Dl. 38 165. (Ujhelyi cs. lt.). Hártya, szöveg alá nyomott vörös színű pecsét (Á1. szerint gyűrűpecsét) nyoma. Á.: 1. I. Lajos király, 1379. ápr. 14. Dl. 38 166. (Ujhelyi cs. lt.) (Zeuleus névalakkal, Erzsébet lengyel királynéi címe nélkül). 2. Á1. > Luxemburgi Zsigmond, 1387. nov. 19. Dl. 38 167. (Ujhelyi cs. lt.) (Zeuleus névalakkal, Erzsébet lengyel királynéi címe nélkül). 519. 1355. aug. 31. Buda Zeech-i Miklós comes, [I.] Lajos király (H) országbírája és Turuch megye honorbir-tokosa tudatja, hogy Ábrahám fia András a Posaga-i Szt. Péter-egyház káptalanja időzőlevelének megfelelően aug. 22-én (in oct. fe. Ass. B. Virg.) minden halogatás nélkül (sine crastinatione) színe előtt személyesen megjelenve Gnoynicha-i Márk fia Domonkos ellenében bemutatta ue. idézőlevelet, ami egyúttal előterjesztését (actio) tartalmazza, miszerint: Ábrahám fia András a királyné jelenléte elé járulva elmondta, hogy Gnoynicha-i Márk fia Domonkos Chyrkuenyk ~ Chyerkuenik nevű birtokát hatalmaskodva elfoglalta, most is el foglalva tarja és mindennek az okát szeretné megtudni Domonkostól. Erre Domonkos személyesen megjelenve azt felelte, hogy a birtokot András atyja, Ibrahum fia Ábrahám és Ábrahám fr. uterinus-a: Iwan az ő atyjának, Mowr fia Márknak 32 márkáért és Márk felesége, Ábrahám és Iwan nővére, Isalch asszony leánynegyedként adták a boszniai káptalan privilégiumával, és szavai bizonyítékául bemutatott három oklevelet: (1) a boszniai káptalan 1306-ban kelt privilégiumát (1306. júl. 6., Anjou-oklt. II. 46. szám), (2) Lampert mester, [I.] Károly király néhai országbírójának 1322-ben kelt nyílt oklevelét (Anjou-oklt. VI. 630. szám) és (3.) Pál comes, [I.] Károly király országbírójának 1340-ben kelt privilégiumát (Anjouoklt. XXIV. 755. szám). A boszniai káptalan privilégiumából kiderült, hogy Chyrkuenyk birtokrészt András apja, János[!] fia Ábrahám egyrészről 32 márkáért, másrészről pedig Ábrahám nővére, Isalch asszony leánynegyede fejében még András születése előtt eladta és átadta és egyúttal vállalta, hogy Márkot a birto kkal kapcsolatban szavatolja, de most ue. Ábrahám fia András Chyrkuenyk birtok miatt, melyet az apja eladott és átadott, patvarkodva az országbíró színe előtt perel. Nehogy példája másokat is követésére buzdítson, ezért János veszprémi püspökkel, Péter fia Tamás ajtónállómesterrel, Sándor fia János mester Gymus-i várnaggyal és az ország más, vele törvényszéket ülő nemeseivel az országbíró úgy döntött, hogy Ábrahám fia Andrást Chyrkuenyk birtok rosszhiszemű és patvarkodó követelése (requisitione) miatt patva rkodásban marasztalja el Márk fia Dénessel szemben és minden, csak őt megillető birtokának és javának elvesztésével bünteti, és Chyerkuenik birtokot Márk fia Domonkosnak ítéli azzal a joggal örökre, amivel a boszniai káptalan oklevele szerint
