B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
305 bírája és egyetlen báró sem követelhet magának a falvakban joghatóságot, ahogyan az a régi privilégiumaik záradékában áll, mivel a király és a királyné a birtokok teljes tulajdonjogát az egyházra és a prépostra ruházták. A birtokba iktatáshoz az esztergomi káptalan tanúságtétele mellett Scenthgeroth-i Fülöp fia László mester udvari lovagot és Segesdinum-i ispánt küldték ki, aki ellentmondás nélkül végrehajtotta a birtokba iktatást. A király és a királyné megígérte, hogy a falvak és tartozékaik uralmában a prépostot és a káptalant megőrzik és erre kötelezték örököseiket is. Cserébe a prépost és a káptalan lemondanak minden olyan jogról és tulajdonjogról, melyet a város határokkal a királynak kijelölt részén maguknak tulajdonítottak, továbbá a joghatóságról, a piacvámról és a hajóvámról, és ezeknek a jogát és a tulajdonjogát a csöböradó kivételével – melyet a király és a királyné nekik hagyott és mellyel kapcsolatban úgy határoztak, hogy azt pozsonyi mértékkel (cum tuna seu mensura Posoniensi) kell szedniük, ahogyan az a privilégiumukban is áll – átadták a király és a királyné jogába és tulajdonába örökre, melyekbe Péter fia Tamás ajtónállómester és Chokaku-i és budai várnagy vezette be a királyt és a királynét az esztergomi káptalan tanúságtétele mellett. Hozzájárultak, hogy a király és a királyné a városnak abban a részében, mely neki jutott, parochialis egyházat létesítsen vagy az ott lévő Szt. Margitegyházat emeltessék ilyen ragra, melynek a plébánosát a király és a királyné fogja prezentálni és a prépost megerősíteni, és a parochia jogaival, mint a ius firmandi és az egyházi szentségek kiszolgáltatása (iure parochie, quoad ius firmandi et alia ecclesiastica sacramenta m inistrandi) azon a módon fog élni, ahogyan a pestújhegyi (Mons Novus Pestiensis) plébános. Az egyház és a plébános felett a lelki ügyek meghallgatásában és eldöntésében a prépost ugyanazt a joghatóságot fogja gyakorolni, mint amit az esztergomi érsek gyakorol a pestújhegyi plébános felett, oly módon, hogy a város egészére vagy annak királyhoz tartozó részére interdictum-ot csak olyan ügyben helyezhet, amikor a város polgárai vagy bárki közülük a prépostnak és a káptalannak járó tized vagy csöböradó fizetésében mutatkozik hanyagnak vagy mulasztja azt el. A városnak azon részén, mely határokkal elválasztva a prépost, a káptalan és az egyház jogába került, a világi és egyházi joghatóság a préposté, a káptalané és egyházé marad örökre, és ezen a részen a király magának és az utána következő királyoknak vagy királynéknak semmilyen jogot nem tart fenn, a városnak a préposthoz és a káptalanhoz kerülő része ugyanolyan jogokkal és szabadságokkal éljen, mint a királynak és a királynénak maradó rész. Továbbá úgy határoztak, hogy ha a jövőben a királyi polgárok, valamint a prépost és a káptalan polgárai között viszálykodás támadna, akkor az abban való ítélkezés során a Fehérváron (Alba Regalis) követett szokás (consuetudo) szerint fognak eljárni. Mivel a városban lévő királyi várat eredetileg a budai egyház területén építették fel, ezért a királyi várnagy a vár címén (nomine dicti castri) minden évben egy márka aranyat tartozott fizetni a prépostnak és a káptalannak, de mivel most a vár a király, illetve a királyné részéhez került, a prépost és a káptalan örökre mentesítették a várnagyot az egy márka megfizetésétől. A király és a királyné a nekik jutott részt királynéi városnak nyilvánítják és meghagyták, hogy Tamás mester és az esztergomi káptalan tanúságtevője határokkal különítsék el az egyház részétől a prépost, a káptalan és a megbízott főpapok beleegyezésével. Határjárás: a Duna túlsó részén (ultra partem Danubii) a Nyulak szigeti Szt. Klára-kolostor sarka, a Dunát nyugat felé szeli
