B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
306 át, a Duna partján két kőből készült határjel, ami elválasztja Óbudát és Szentjakabfalvát (villa Sancti Jacobi apsotoli); kerek kő a Szt. Jakabegyház felső részén az Újbudáról (Nova Buda) Óbuda felé út mellett, az út mellett egy határként lehelyezett kő, völgy széle (crepido), ennek végén két új földjel. Innetől a budai egyház Thopsa ~ Topsa földjével határos, Vzahazhege nevű helyen 2 földjel, ami közül az egyik Topsa földhöz, a másik a királyhoz tartozik; Monorosheg nevű hegyen 2 földjel, melyek közül az egyik Topsa földet választja el, a másik a királyé; magas hegy csúcsán határként megjelölt nagy kő. Innentől az óbudai egyház a határos: völgy, hegy, ennek végén határként megjelölt kő és mellette két földjel (az egyik délről a királyé, a másik északról a budai egyházé), völgyben két földjel egy ösvény közelében, szőlők között két újonnan emelt földjel, az ösvény után a Boldogságos Szűz Fehéregyháza (Alba ecclesia Beate Virginis) felé vezető út mellett egy földjelet emeltek, Fehéregyház mellett az Esztergomba menő nagy út, az út mellett két földjel (a délkeleti a királyé, a nyugati a budai egyházé). A hegy alatt lévő árok (puteus sub monte fluens), az út közelében a szőlők árkánál földjel és kicsivel arrébb, szintén a szőlők árkánál másik földjel, ugyancsak a szőlők árkánál körtefa alatt földjel, ugyanazon nagy út közelében földjel, a nagy út és egy ösvény között földjel, ösvényen három sarok-földjelig (délről a budai egyházé, nyugatról Us földé, keletről a királyé), Feneumal hegy, a hegy oldalában mogyoróbokor, ami mellett földjelet emeltek, a hegyen keresztül, a szőlők mellett haladó útnál földjelet emeltek, a hegy csúcsán földjelet emeltek, a szőlők között haladó ösvény, Tebesere helyen két régi határjel. Innentől Meger birtok a szomszédos és itt határjelet emeltek, út, nagy rét szélén, a gödörnél régen egy kő volt határként megjelölve, ott most földjelet emeltek. Lyukas (perforatus) kő a keresztesek Szentlélek-egyházának malma mellett és innentől ismét a budai egyház a határos, oly módon, hogy a nyugati rész a királyé, a keleti a budai egyházé. Leomlott fal, melynek a kövei az utolsóig határként lettek megjelölve, földjel, a minoriták curia-jának fala, melyek kapuja (porta) Feheregyháza felé néz, a királyné colonusának háza (allogium seu domus) mellett halad át az utcán (vicus), kertek, a vár előtti árok, a Fehéregyházra menő, az árkot átszelő út, az árok mindkét oldalán kő határjel (az északi az egyház városáé, a déli a királyé) a vár előtti úton halad a Duna felé a házsoron keresztül onnan, ahol az egyik oldalon Tumpa (dict.) László háza (akinek a háza alatt egy hosszú kő van a földbe ágyazva), a másik oldalon Imre fia Péter háza van, a Duna folyó partja a Boldogságos Szűz-oltár mesterének háza és Sclauus Miklós háza között, a Duna folyón átkelve a Nyulak szigetén a leomlott vár (castrum dirutum) felé része mellett ér véget. Az egyház, a prépost és a káptalan jogai érvényben maradnak a határ alsó és felső részén, mely határok a Duna folyóban vannak. A király és a királyné a fentiekről autentikus, függő, kettős pecsétjeikkel megerősített privilégiumot bocsátanak ki. D. Miklós zágrábi püspök, a királyi aula alkancellárja keze által, a. d. 1355., 16. Kal. Sept., uralkodásának 14. évében. Méltóságsor: Miklós esztergomi érsek és ue. megye örökös ispánja, a kalocsai szék üresedésben, Domonkos spalatói érsek, Miklós egri, András erdélyi, Demeter váradi, Miklós pécsi, Tamás csanádi, János veszprémi, Kálmán győri, Mihály váci, Tamás fr. szerémi, István fr. nyitrai, Peregrinus fr. boszniai püspök, Miklós nádor és a kunok bírája, Miklós erdélyi vajda és Zol nuk-i ispán, Cyko tárnokmester, Zeech-i Miklós comes országbíró, Miklós Macho-i, Miklós egész
