Anjou-kori Oklevéltár. XXXVIII. 1354. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
E.: Dl. 56 872. (Hanvay cs. It. 62.) Papír, vízfoltos, halvány. Hátlapján kül- zet (prohibitoria pro comitem Nicolaum filium Michaelis contra comitem Gregorium, Lazarum, Dominicum et Nicolaum filios Lamperti et Thomam filium Gregorii et Sabastinum filium eiusdem Lazarii ab usu et perceptione omnium utilitatum terre Nicolai filii Sumpak usque ad Hangunpatoka) és természetes színű viaszba nyomott, 5 zárópecsét töredékei. K.: AO. VI. 224-225. (141. szám). R.: Abaffy-Dancs-Hanvay 105. (74. szám). 336. 1354. jún. 26. A garamszentbenedeki (S. Benedictus de iuxta Gron) konv. színe e. megjelent egyik részről Egyed testvér, a Bozouk-i Szt. István premontrei rendi monostor prépostja, másik részről Imre fia Wezzeus mr. és előbbi tiltakozva elmondta, hogy a monostor 3 ekealjra (aratrum) terjedő, a Szt. Lőrinc vértanú-egyház mellett fekvő (ahogyan az [IV.?] Béla király privilégiumában áll, amit Egyed testvér mutatott be) Paldi predium-át, kaszálókkal, ligetekkel, egy malomhellyel (fundus unius molendini) a szomszédok és határosok igaztalanul elfoglalták és jogtalanul a hatalmukban tartják, ezért annak hasznaihoz jelenleg nincs lehetőségük hozzáférni. A prépost a predium-ot összes tartozékával, haszonvételével és a malomhellyel együtt Wezzeus mr.-nek, a monostor király által állított protector-ának és defensor-ának, valamint örököseinek adja a jelen oklevél dátumától számított 25 évre birtoklásra, megvédelmezésre és hasznainak beszedésére 25 dénár M.-ért (a M.-t 10 pensa-val számolva). Egyed prépost kijelentette, hogy a pénzt Wezzeus mr.-től teljesen megkapta, ezért Wezzeus mr.-re és örököseire ruházta Paldi pre- dium elfoglalásának, megvédésének, megtartásának és bírásának teljes hatalmát (plena auctoritas), és minden olyat, mellyel ilyen ügyekben az ország szokásainak megfelelően a defensor-ok és procurator-ok élni szoktak. A 25 év leteltével Wezzeus mr. és örökösei kötelesek a predium-ot összes tartozékával és haszonvételével együtt visszaadni a Bozouk-i Szt. István-monostornak. Erről a konv. autentikus pecsétjével megerősített oklevelet állíttat ki. D. in fe. BB. Johannis et Pauli mart., a. d. 1354. E.: Dl. 77 100. (Zichy cs. zsélyi It. 211. B. 387.) Hártya. Hátlapján kerek, természetes színű rányomott pecsét töredéke és későbbi kéz által írott latin nyelvű összefoglaló. K.: Z. II. 569-570. (428. szám). R.: Z. VII. 152., Keglevich K„ Fons XV. (2008.) 283. (79. szám). 266
