B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

344 580. 1353. szept. 2. Buda [I.] Lajos király (H) Mykch volt bán fia István mr. zalai c.-nek és hivatal­beli utódainak tudtára adja, hogy Reznuk-i Gergely fiait: Olivért, Miklóst, Lász­lót, Istvánt és Andrást jobbágyaikkal és birtokaikkal együtt különös védelmébe vette (in ... protectionem et tutelam specialem). Ezért megparancsolja a c.-nek, hogy Gergely fiait jobbágyaikkal és birtokaikkal együtt a király személyében minden jogtalan támadással szemben védelmezze meg és birtokaikat lakosokkal népesítse be (habitatorum copia decorare). D. Bude, f. II. prox. an. fe. Nat. B. Marie virg., a. d. 1353. E.: Dl. 102 948. (Batthyány lt. Illésházy cs. lt. 17/3.) Hártya. Előlap felső szélén kancelláriai jegyzet (Commissio domine regine.). Hátlapon a mára lepergett nagypecsét által eredetileg takarva kancelláriai jegyzet (Commissio domine regine.) és későbbi kézzel írott, latin nyelvű tárgymegjelölés. 581. 1353. szept. 2. A fehérvári egyház kápt.-ja emlékezetül adja, hogy megjelent előttük egy­részről személyesen Tot (dict.) ~ Sclaus Lőrinc mr. fia: Miklós erdélyi vajda (magnificus vir) és fr. carnalis-ának: Leukus székelyispánnak és Brasow-i c.-nek a nevében Sclaus Benedek, fehérvári polgár (civis castri Albensis) és Miklós vajda famulus-a László csázmai prépost, [I.] Lajos király (H) kápolnaispánja és titkos kancellárja megbízólevelével, másrészről Imre mr. fiai: István mr. fehér­vári kanonok és Miklós, Keztlen-i nemesek Miklós vajda és fr.-e a Nyitra m.-i Saag birtokának, valamint Imre fiai Keztlen (Nyitra m.) birtokának cseréje ügyében és Miklós vajda és Sclaus Benedek elmondták, hogy a vajdát és fr.-ét a Saag birtokon bármilyen címen megillető részeket (szomszédok: Dé: Imre fiai­nak birtoka, Ny: Kyssag birtok, É: Bayanch birtok és Dychy, Ke.: Kelechen) minden tartozékával és haszonvételével egyetemben (mint trágyázott és nem trá­gyázott szántó- és mezei földek, erdők, szőlők, bozótosok, ligetek, gyümölcsfák, telkek és mások) régi határaik mellett maguknak és fiaiknak abban semmi jogot v. uralmat fenn nem tartva átadják Imre fiainak és örököseiknek Kezthlen nevű birtokukért és annak minden tartozékáért és haszonvételéért (mint telkek, szántó­földek, legelők, kaszálók, halastavak, a Vaag folyó, malomhelyek és egyebek) cserébe. Kezthlen birtok határai: Ke: Galgoch birtok, Dé: Noghkeztlen birtok, Ny: Jarkoth birtok, É.: Rubenfeulde birtok. Kikötötték, hogy ha valamely fél a jövőben a másikat a csereként átadott birtokban nem tudja megőrizni, akkor ha­sonló birtokot kell neki a sajátjából adnia v. a cserebirtokot kell visszaadnia, ahogyan erre kötelezték örököseiket is. Minderről a kápt. a felek kérésére függő- és autentikus pecsétjével megerősített privilégiumot ad ki. D. a. d. Incarn. 1353., IV. Non. Sept., amikor Thatamer a prépost, János a cantor, Demeter a custos és másik János a decan. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom