B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

140 E.: Dl. 29 428. (Erdélyi országos kormányhatósági lt.-ból. GYKOL. Cista comitatuum. DOBOKA 1/38.) Papír, szakadt, hiányos. Hátlapján külzet (Fidelibus suis capitulo ecclesie Albensis Transiluane pro Iohanne dicto Acyl statutoria.), valamint későbbi kézzel írott latin nyelvű tartalmi összefoglaló. Á.: Erdélyi kápt., (a dátumot fedi a pecsét, valószínűleg 18. sz.-i) (ue. jelzet alatt). K.: AO. VI. 48–49. (24. szám) (hiányokkal); Doc. Trans. C. X. 201–203. (184. szám) (román ford. is). R.: Erdélyi Okm. III. 261–262. (709. szám). 210. 1353. ápr. 3. A vasvári egyház kápt.-ja jelenti [I.] Lajos királynak, hogy itt átírt, febr. 25-én kelt oklevele (l. 108. szám) értelmében Salamon fia György királyi emberrel tanúságtevőül kiküldték kanonoktársukat: Damian mr. sacerdos-t az abban foglaltak elvégzésére, akik visszatérve egybehangzóan a következőket jelentették: ápr. 1-jén (f. II. prox. p. oct. fe. Passce d.) Sebehodnogfeulde birtokra kiszálltak és azt az összehívott szomszédok és határosok jelenlétében bejárták és amikor a birtokot Nemeth (dict.) Jánosnak és fr.-ének iktatni akarták, akkor és ott Bezdred-i László fia Pál személyesen az iktatásnak ellentmondott. Ezért őt megidézték Nemeth (dict.) Jánossal és fr.-ével szemben a király jelenléte elé máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart.). D. 3. die citationis prenotate, a. d. 1353. E.: Dl. 49 631. (Rumy cs. lt. 42/9.) Papír, vízfoltos, szakadt, nehezen olvasható. Hátlapján természetes színű, kerek zárópecsét. Hátlapon külzet, ami csak részben olvasható ([pro Paulo] filio Ladislai [de Bezdred] contra magistrum [Iohannem dictum] Nemeth ad octavas festi [Georgii martiris] proxime [venturas] citatoria). 211. 1353. ápr. 4. Buda [I.] Lajos király (H) emlékezetül adja, hogy a Bors-i (Vas m.) Boldogságos Szűz ciszterci-monostor apátjától megtudta, hogy bizonyos nemesek és más személyek (nonulli nobiles et alii communes homines) az ország különböző bíráinak jelenléte elé idéztetik őket szabadságaikkal ellentétesen és ezzel nagy kárt okoznak nekik. Ezért az apát azt kérte, hogy a király számukra az ilyen idézések ellen megfelelő oltalmat biztosítson. Az uralkodó a kérésnek eleget téve elrendeli, hogy a monostor mindenkori apátja csak a Vas m.-i c. parochialis specialis presentia-ja elé idézhető és csak ő hozhat ítéletet bármely ügyben (in aliquibus causis et casusarum processibus), kivéve a birtokügyeket, melyben az ítélkezést a nádornak és az országbírónak tartja fenn az ország szokása (consuetudo regni) szerint. Ezért az uralkodó a nádornak, az országbírónak, helyetteseiknek, Vas m.