Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

fejében, részben e 7 M. kétszereséért Bayun birtokot az említett Beke fia: István mr., valamint a szomszédok és a pécsi kápt. tanújának jelenlétében [1347.] márc. 7-én (in die medii Quadr. tunc venturo) a szomszédos birtokoktól elválasztva iktassa Teremhegh-i Miklós mr.-nek és fr.-einek. Ha ezt ellentmondás nélkül meg tudja tenni, Miklós mr.-t és fr.-eit a birtokban az iktatás napjától a kápolnaispán levelébe foglalt kötelezettségvállalása szerint tartozik megvédeni, és a határidő lejártakor (adveniente ipsa revolucione annuali) az említett összegért és annak kétszereséért váltsa meg a kápolnaispán levelében szereplő condicio-knak megfelelően. Amennyiben Bayun birtok iktatását Beke fia: István mr. vagy bárki más tiltakozása miatt nem lehet elvégenzi, más birtokaiból ehhez hasonló és ezzel egyenértékű birtokot tartozik átadni, miként arra korábban kötelezettséget vállalt, a felek pedig a pécsi kápt. fentiekről szóló jelentését [1347.] ápr. 8-ra (ad oct. fe. Pasce d. a tunc venturas) vigyék vissza neki. Miként azt Pál c. a pécsi kápt. jelentéséből megtudta, Suklos-i Miklós mr. a fr.-e, István mr. és Beke fia: István mr. ellentmondása miatt a birtok Teremhegh-i Miklós mr.-nek történő iktatását nem tudta megtenni, és az országbíró oklevele szerint arra az időpontra, amikor a jelentést a feleknek be kellett mutatniuk, nem jött el, és nem is küldött maga helyett senkit, noha Teremhegh-i Miklós mr. várakozott rá. Ezután Teremhegh-i Miklós mr. Pál c. ítéletleveleinek 4 párját mutatta be. Az első szerint a pécsi kápt. perbehívó levelével törvényesen megidézett Suklos-i Miklós mr.-nek 1344. szept. 15-én (in a. d. 1344. ad oct. fe. Nat. virg. glor.) kellett volna megjelennie válaszadásra, majd [1345.] jún. 8-ra (ad f. IV. prox. quind. fe. Trinit.), ahonnan az időpontot aug. 1-re (ad oct. fe. B. Jacobi ap.), végül nov. 25-re (ad quind. fe. B. Martini conf.) halasztotta, és Miklós mr.-t Teremhegh-i Miklós mr.-rel szemben távolmaradása miatt bírságban elmarasztalta. Ezután Pál c. az ország szokásjogának megfelelően írásban kérte a pécsi kápt.-t, hogy küldjenek tanút a királyi ember mellé, és Suklos-i Miklós mr.-t Suklos-ban lévő részbirtokán idézzék elé Teremhegh-i Miklós mr.-rel szemben válaszadásra és az említett bírság kétharmad részben neki, mint bírónak, harmadrészben pedig Teremhegh-i Miklós mr.nek, mint perbeli ellenfélnek történő megfizetésére az idézés 15. napjára, majd a történtekről a megidézett nevét és a megjelenés időpontját is tartalmazó jelentést küldjenek számára. A pécsi kápt. idézésről szóló jelentése szerint Suklos-i Miklós mr.-t Olthar-i István királyi ember a kápt. tanújának jelenlétében Teremhegh-i Miklós mr.-rel szemben [1346.] máj. 6-ra (ad quind. sabb. prox. an. fe. B. Georgii mart. prox. tunc transacti) törvényesen megidézte. Ezen a napon Péter fia: Miklós mr. nem jelent meg és nem is küldött maga helyett senkit, noha Teremhegh-i Miklós mr. 19 195