Anjou-kori Oklevéltár. XXXIII. 1349. (Budapest-Szeged, 2015)
Documenta
463.1349. jún. 20. Pál prépost és a Jazou-i Keresztelő Szt. János-monostor konv.-jének színe e. megjelenve Beya-i Simon fia Deseu fiai: Simon. Bertalan és István előadják, hogy a Gömör m.-i Stres birtok őket illető harmad részének a felét összes haszonvételeivel és tartozékaival hajadon leánytestvérüknek. Ilonának adják leánynegyed címén, örök birtoklásra. Vállalják, hogy ennek birtokában bárkivel - kiváltképpen idősebb fráter-ükkel, Miklóssal - szemben megvédik, ha erre nem képesek, saját birtokaikból a fentivel egyenértékű részt kötelesek adni neki. Ha Ilona a birtokrészt valaha is el idegen ítené, azt csak Simonnak, Bertalannak és Istvánnak teheti meg, akik ha Stres-en lévő részüket elidegenítenék, csak Honának tehetik meg. Ha Ilonát az említett birtokrész tulajdonában nem tartanák meg, párbajban vesztesként marasztaltassanank el. Mindezeket a nevezettek önként vállalták. D. sabb. prox. p. oct. fe. Corporis Christi, a. d. 1349. A. E.: Dl. 60 975. (Rhédey cs. It. 22.) Kissé vízfoltos és hiányos. Alul chirographált. Hátoldalán 16. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, 18. sz.-i kéz írásával magyar nyelvű tárgymegjelölés, lila színű sodraton ép függőpecsét. K.: 464.1349. jún. 20. Pozsony Geletus fia Miklós nádor 1349. jún. 20-i (6. die congregationis sue generalis universitati [nobilium] dicti comitatus Posoniensis f. II. prox. p. fe. Corporis Christi, a. d. 1349. in civitate Posoniensi), Pozsony városában tartott jún. 15-i generalis congregatio-jának 6. napján kiadott privilegiális oklevele szerint Kumpurd fia Miklós [1348.] okt. 16-án (in fe. B. Galli conf. tunc preterito) [testvérét], az űrhölgy férjét, Pétert - aki házából Gomba faluba tartott - az úton minden ok nélkül megtámadta, és rajta számos sebet ejtve megölte. Erről az úrhölgy és fiai bemutatták a nyitrai és pozsonyi kápt.-ok 2, vizsgálatról szóló oklevelét. A nádor kérdésre a fentieket a m. alispánja, szb.-i, esküdt ülnökei és összes nemese a király és Szt. Koronája iránti hűségükre, a Kereszt fáját megérintve eskü alatt megerősítették. Mivel Miklós bűne nyilvánvaló jeleként a congregatio-n nem jelent meg, a nádor a nevezettekkel együtt úgy döntött, hogy Miklóst az úrhölgy és fiai ellenében fej- és jószágvesztéssel sújtja, összes birtokait pedig kétharmad részben magának, egyharmad részben pedig a perbeli ellenfélnek ítéli. Tá.: Szepesi Jakab országbíró, 1377. dec. 7. MTA. Kvt. Kézirattár. Oklevélgyűjtemény 180. (Df. 243 824.) K.: - 236
