Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXXI. 1347. (Budapest–Szeged, 2007.)

Péter szerémi püspök, volt királyi kápolnaispán, a váci egyház kápt.-ja, a Hothuon-i konv. 3, idézést tartalmazó oklevelét, az országbíró 9 halasztó, ill. memorialis, továbbá ugyanő 5 bírói oklevelét Cheche ~ Chehce-i Pacha fia Demeter fia Kernen ellenében, és kérte az országbírótól az ügy eldöntését. A kápolnaispán oklevele szerint Miklós vajda 1341. júl. 16-ra (ad f. II. prox. p. fe. B. Margarethe virg., a. d. 1341. preteritum) maga ellenében megidézte Demeter fia Kemen-t, majd az ügyet a felek akaratából előbb [1341.] szept. 15-re (ad oct. fe. Nat. B. virg. glor.), majd [1341.] nov. 8-ra (ad oct. fe. 00. SS. eodem a. transactas) halasztották. A határnapon Demeter fia Kernen nem jött el, és nem is küldött senkit maga helyett, ezért 3 M. bírságban marasztaltatott el. A váci kápt. oklevele szerint Miklós volt erdélyi vajda 1342. márc. 13-ra (ad oct. diei medii Quadr.) maga ellenében a király jelenléte elé idézte Demeter fia Kemen-t. Az országbíró oklevele szerint Kernen most sem jött el, ezért újra bírságban marasztaltatott el. A Hothuon-i konv. idéző oklevele szerint Miklós vajda Kemen-t 1342. jan. 8-ra (ad oct. diei Strennarum, a. d. 1342. elapsas), majd [1342.] máj. 15-re (ad 22. diem fe. B. Georgii mart., eodem a. preteritas) a király jelenléte elé idézte, de Kernen nem jött el, ezért immár 12 M. bírságban marasztaltatott el. A Hothuon-i konv. másik oklevele szerint Miklós vajda Kemen-t a király jelenléte elé idézte 1343. máj. 30-ra (f. VI. prox. an. fe. Penth., a. d. 1343. preteritum). Innen az ügyet a felek akaratából [1343.] okt. 6-ra (ad oct. fe. B. Mychaelis arch.), majd [1344.] febr. 9-re (ad oct. fe. Purif. B. virg.), innen pedig 1344. márc. 10-re (ad diem medii Quadr., a. d. 1344. preteritam) halasztották megegyezésre. Innen az ügyet hatalmaskodás! üggyel való összefüggés miatt (ratione relationis actionis in facto potentie relate) [1344.] máj. 30-ra, majd [1344.] aug. 8-ra (ad quind. fe. B. Jacobi ap.), [1344.] okt. 13-ra, innen [1345.] jan. 15-re (ad quind. diei Strennarum, a. tunc in presenti preteritarum), végül pedig [1346.] márc. 22-re (ad diem medii Quadr. prenotatum, tunc scil. prox. preteritum) halasztották. A határnapon Kernen nem jött el, ezért 5 határidő elmulasztása miatti bírságban marasztaltatott el. Az országbíró írásban (scribentes) kérte a váci kápt.-t, hogy Almas-i Péter fia Miklós királyi ember társaságában küldje ki tanúságtételre hites emberét, akinek jelenlétében a királyi ember Miklós vajdát v. procurator-át 15 nap várakozás után bevezeti Kernen Cheche birtokába, Kemen-t pedig felszólítja, hogy az említett bírságokat illetően az országbírónak és a perbeli ellenfélnek adjon elégtételt. Továbbá abban az ügyben, miszerint Kernen 1341. aug. 23-án (f. V. prox. p. fe. B. regis Stephani, a. d. 1341. preterita) Cheche birtokáról kiindulva hatalmaskodva Miklós vajda Zurdukpuspuke birtokára ment, és onnan 10 M. értékben elvitt egy zugh és egy ruh színű lovat, és azokat a Miklós vajda procurator-a által bemutatott oklevelek - a váci egyház kápt.-ja, a budai kápt. és a [budafel-]hévízi (de Calidis Aquis) Szt. Háromság-egyház konv.-je vizsgálati oklevelei - tanúsága szerint Cheche birtokára vitte, Kemen-t idézze az említett birtokba való bevezetés 15. napjára (ad quind. premisse possessionarie