Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
jog rendje szerint megszerezték (reoptinere), és nekik ezeket a Welk-ből kihasított 15 hold földdel együtt iktatták és a mondott határokkal elkülönítették Welk egyharmadától, Tamás pedig azt állította Pál comes-nek, hogy Domokos e birtokharmad nem jogos és valós határjeleit akarta felemeltetni, hanem Welk kétharmadából akart foglalni ezen határjelekkel, így a határok bejárására szükséges volt újra kiküldeni a királyi embereket és a pozsonyi káptalan tanúságait. Ezért Pál comes írt a káptalannak, hogy küldjék ki tanúságaikat, akik jelenlétében Heth-i Deseu v. Heth-i Máté fia: Miklós v. Saaph-i Lorand fia: Jordan (Domokos felperes részére), ill. Hydegheth-i Péter v. Wocha-i János (Tamás alperes részére) királyi emberek valamelyike szept. 30-án (2. die Micahelis) menjenek Welk birtokra a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében, ott Tamás mutassa be Herric nádor privilégiumát eredetiben, majd az abban levő határoknak megfelelően (ha a határjeleket jól fel tudják lelni) járják be a birtok harmadát és különítsék el Welk kétharmadától, ha a felek egyetértenek; ha a határjeleket nem tudják egyértelműen megtalálni és a felek valamely földrészen nem értenek egyet, akkor Welk mostani harmadát alaposan tekintsék meg, tudják meg, hogy az pontosan Welk harmadrésze-e v. sem, a felek közötti vitás, a másikuk részéből bármelyikük által elfoglalt birtokrészt ideiglenes jelek (signis pro metis) elhelyezésével megjelölve és királyi mértékkel (ha lehet mérni) megmérve, v. szemmel megtekintve fogott bírókkal becsüljék fel az ország szokása szerint, majd a káptalan okt. 6-ra (oct. Michaelis) a királynak tegyen jelentést. Akkor Domokos és Tamás bemutatták Pál comes-nek a káptalan királynak szóló oklevelét, miszerint Domokos részére Saaph-i Lorand fia: Jordan királyi emberrel kiküldték tanúságul Pál mestert, Tamás részére pedig Wocha-i János királyi emberrel Miklós mestert, kanonoktársaikat, akik szept. 30-án Welk birtokra mentek a szomszédokkal és a mondott privilégiumnak megfelelően bejárták: az első helyen, ahol a privilégium 3 határjelet nevez meg, egy új határjelet találtak, amit a felek elfogadtak; innen egy erdő felé a falu mögött egy határjel tűnt fel; mikor onnan a folyóhoz mentek, mind Domokos, mind Tamás azt mondta, hogy azon túl határjelek nem látszanak, mivel a vizek áradása lerombolta és elhordta azokat; innen nem tudtak a sziget csúcsához és más szigetekhez (ahol a privilégium szerint több határjelnek kellene állnia) menni a berkek sűrűsége és a helyek lakhatatlansága miatt, hanem a szigeteken túl Eberharth birtok határai felé 2 helyen határjeleket találtak, amiket a felek valósaknak erősítettek meg; mivel tehát bizonyos helyeket nem tudtak bejárni, szemmel felmérni, a birtok harmadrészét a kétharmadától pedig megfelelően elválasztani, így a feleket okt. 6-ra Pál comes elé küldték. Mivel a felek a megtalált határjelek kapcsán egyetértettek, de a Herric nádor privilégiumában levő több határjelet viszont a berkek sűrűsége és a helyek lakhatatlansága miatt fellelni, és így Welk birtok harmadát elkülöníteni nem tudták, az országbíró Chezthwe fia: Tamásnak esküt kellett ítéljen, ezért a bárókkal és az ország vele ülésező nemeseivel, valamint a felek beleegyezésével meghagyta, hogy Tamás 468
