Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
Á. 1-2.: a 934. számú oklevélben. R.: Péchy 7. 592.1346. aug. 19. 1346., die XIX. Aug. A velencei tanács határozatai. Ha a [magyar] király nem akarja átadni Zárát, de legalább visszavonja zárai jogait és beleegyezik, hogy Velence más dalmáciai területei maradjanak békésen 10 évig jelen állapotban, a követek ezt elfogadhatják és ígérjenek a királynak és a báróknak együtt 40 ezer dukátot. Ha a király érinti az átkelését Apulea-ba, a követek mentsék ki Velencét ez alól azzal, hogy (miként már máskor is megválaszolták) Velencének sok kereskedője van Apulea-ban, és veszélyes lehet számukra az átkelésben való részvétel. Ha a király gyanakodna, hogy Velence akadályozza az átkelést, feleljék, hogy Velence nem szokott idegen ügyekbe avatkozni, amíg meg tudja enélkül is védeni saját érdekeit, és miután a királlyal békében lesz, arra törekszik, hogy jószándékkal és szeretettel viseltessen a király mint Velence barátja felé. Ha egyéb kérdések is felmerülnek, a követek azokat írják meg a tanácsnak és várják az utasítást. A követek kapjanak megbízólevelet az idősebbik királyné és mások előtti megjelenésre is, hogy őket is tájékoztatni tudják Velence jogairól. A béke bármely módú esetébe be kell foglalni Maladinus comes-t és Pál comes örököseit (a seregvezetőknek tett legutóbbi meghagyás szerint). Ha a megegyezés megszületik, arról köttessék békeszerződés (contractus concordialis). K.: Wenzel. Dipl. emi. II. 184-185; Ljubic II. 372-373. (A „Secreta consilii rogatorum” velencei államkönyv alapján. A. 51.) 593. [1346.] aug. 19. Avignon [VI. Kelemen pápa] Bertrand aquileiai pátriárkának; megkapta leveleit, miszerint Bertrand a pápa akaratának megfelelően személyesen elment [I.] Lajos királyhoz (V), aki őt tisztelettel fogadta, és arra, amit Bertrand a pápa részéről neki elmondott, választ adott, amit a pátriárka az egyik levelében továbbított a pápának, aki köszönetét fejezi ki neki nehéz munkájáért. A pápa elégedett a válasszal, miszerint a király az apostoli szék iránti engedelmességről nem akar letérni, ha az vele tisztelettel bánik. A pápa nem akar tenni semmit, ami miatt Lajos ettől elállna, sőt kész jogos kéréseit kedvezően meghallgatni. Lajos azt is mondta a pátriárkának, hogy egy Gergely nevű gonosz ember azt sugallta a pápának, hogy Lajos ostoba, erőtlen, szegény és a népei gyűlölik. Bertrand tudassa a királlyal, hogy soha senki ilyeneket a királyról nem mondott a pápának, aki nem is tudja, ki ez a személy, de ha Gergely Csanádi püspökre gondolt a király, a pápa közli, hogy amikor Gergely a pápai kúriában a király 349
