Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
E.: Dl. 31 092. (GYKOL. Centuraie XX. 69.) Alul hiányos, napi dátuma Ál. alapján került pótlásra. Előlapja alján: legacio per Johannem filium Ladizlai. Hátlapján középkori és újkori kéztől tárgymegjelölések, kerek pecsét körvonalában: legacio Chykonis verbo regio per Johannem filium Ladizlai proximum suum. Á,: 1. Kolozsmonostori konvent, 1410-es évek. DI. 30 379. (Uo. F. 13.) Eszerint nyílt oklevél volt, a király nagyobbik pecsétjével ellátva. Eltérő névalakja: Waradya. 2. I. Lajos király, 1360. jan. 10. Dl. 30 380. (Uo. F. 50.) Az uralkodó 1366. aug. 26-án kelt megerősítő záradékával. Eltérő névalakja: Jadra. 3. Á. 1. > Erdélyi kápt., 1786. nov. 15. Á. 1 -gyei azonos jelzet alatt. 4. Á. 2. > Erdélyi kápt., 1785. aug. 23. Á. 2-vel azonos jelzet alatt. 5. Erdélyi kápt., 1786. szept. 16. E. alapján, azzal azonos jelzet alatt. R.: Erdélyi Okm. III. 338. szám. 522.1346. júl. 15. Bihács [I.] Lajos király 1346. júl. 15-én (3. die Margarethe, a. d. 1346.) Byheg-en kiadott nyílt, nagyobbik pecsétjével ellátott oklevelében néhai Cymba (diet.) István mester fiai: Petheu és István mesterek részére átírta és megerősítette [I.] Károly (Karul) király 1302. évi privilegiális oklevelét és adományát (/. Anjou-oklt. I. 316. szám). Tá.: Szécsi Miklós országbíró, 1382. aug. 23. Dl. 33 726. (NRA. 1511. 19.) 523.1346. júl. 15. 1346., die XV. Jul. A velencei tanács határozata. írják meg a seregvezetőknek, hogy miután levelük szerint a király távozik Magyaro.-ra (H), döntsék el, hogy megostromolják-e Zárát v. sem, majd tegyenek jelentést. A tanács írjon az Istria-i biztosoknak, tájékoztatva őket a magyar király távozásáról, és ha nem mennek arra seregek, a biztosok visszatérhetnek Velencébe, és elküldhetik a zsoldosokat az Istria-n át. Andreas Michaelis comes és biztostársa reggelizzenek (haberent colacionem) a vajdával a távozása előtt, tudják meg tőle a felhatalmazását és a saját szándékát az ügyben, és találjanak mindkét félnek megfelelő megoldást. K.: Ljubic II. 364. (A „Secreta consilii rogatorum” velencei államkönyv alapján. A. 48.) 317
