Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
287.1346. ápr. 10. Visegrád Pál comes, [I.] Lajos király (H) országbírója a budai káptalannak. Korábbi döntéshozó oklevele szerint Mokranch-i Simon és László mesterek 1344. febr. 25-én (oct. diei Cynerum, a. d. 1344.) a királyi és a káptalani emberek jelenlétében harmincad-magukkal. nemesekkel, ti. mindegyikük tizenötöd-magával esküt kellett tegyenek Torkw-i Rykolph fia: László mester felperes ellenében arról, hogy a Rykolph fia: László Kemlew és Simonék Athan nevű birtoka közötti, 20 ekényi, 60 márkára becsült vitás földrész Athan birtokhoz tartozik, és sosem tartozott Kemlew birtokhoz, és az eskü letétele esetén a királyi emberek a földrészt Simonéknak az Athan nevű birtokukhoz csatolva, ellenkező esetben Rykolph fia: László mesternek a Kemlew nevű birtokához csatolva kellett iktassák, a felek pedig a káptalan jelentését márc. 3-án (8. die) visszavinni. Ennek megfelelően márc. 3-án a felek bemutatták a káptalan válaszát, miszerint Mokronch-i Simon és László mesterek az esküt letették. De mivel már mind az eskü idején (ahogy ez a káptalan jelentésében is szerepel), mind márc. 3-án Pál comes előtt Rykolph fia: László azt állította, hogy az ő Kemlew nevű birtokából Simonék az esküjükkel nagy, perben nem levő részt csatoltak jogtalanul bizonyos határjelek elhelyezésével Athan nevű birtokukhoz, viszont Simonék azt mondták, hogy az esküt törvényesen tették le, és a határjelek elhelyezésével az Athan nevű birtokukhoz jog szerint tartozó földet csatoltak, emiatt Pál comes nem ítélhette a vitás földrészt egyik félnek sem, ezért ismét írt a káptalannak, hogy Olsowycha-i Mihály fia: László királyi emberrel (aki Mihály mester pappal, a káptalan tanúságával korábban bejárta ezen, szemmel megtekintve 20 ekényi és 60 márkára becsült földrészt, majd az eskü letétele idején ezen Mihály mesterrel, a káptalan tanúságával mint királyi ember szintén jelen volt az egyik fél részére) ezen Mihály mestert, Fábián fia: Péter mesterrel pedig Péter papot (akik az eskü idején mint királyi ember és a káptalan tanúsága voltak jelen a másik fél részére) küldjék ki tanúságul, közösen mindkét fél részére (ha ezen királyi v. káptalani emberek közül valakik elhalálozás, súlyos betegség v. más törvényes ok miatt nem tudnak jelen lenni, a helyükre másokat küldjenek), akik és a szomszédok jelenlétében a felek v. képviselőik máj. 1-jén (oct. Georgii) ezen 20 ekényi, 60 márkára becsült földrészre menjenek ki, és azt először Rykolph fia: László mester felperes, majd Simonék járják be, mutassák meg azt a vitás földrészt, amiről Simonék esküt tettek le, majd a felek hagyják el a helyszínt, és a királyi és káptalani emberek a vitás földrészt az első bejárásnak megfelelően, változtatás és kedvezés nélkül járják be, határjelek (signis metalibus) elhelyezésével jelöljék ki, és tudják meg, hogy vajon Simonék valóban a 20 ekényi, 60 márkára becsült vitás földrészen, v. pedig máshol tették le az esküt, majd a káptalan máj. 30-ra (oct. Penth. anno in prescripto) tegyen jelentést a királynak. Mivel a káptalan (a felek képviselői által az országbírónak bemutatott) jelentése szerint a királyi és káptalani emberek a feladatot nem tudták elvégezni, 181
